Kérdezik tőlem: „Honnan tudom megállapítani, hogy a saját szellemem vagy a Szent Szellem mondja, hogy tegyek meg valamit? Lehet, hogy én akarom megtenni.” Kiről beszélsz, amikor azt mondod, hogy „én”? Ha a valóságos énedre gondolsz – a belső emberre, aki új teremtés, Isten életével és természetével, hiszen a Szent Szellem lakik benne – akkor rendben van. Ha az „én” alatt a hústestedet érted, akkor az más. Tanulj meg különbséget tenni a kettő között. Nem a belső emberünk az, aki rosszat akar tenni. Ha valakinek a belső embere rosszat akar tenni, az illető még nem született újjá. Az 1János 3,9- et sokan félreértik. Hibákat követtek el, elrontottak dolgokat, aztán azt gondolták: „Ha Istentől születtem, a Biblia szerint én nem cselekedhetnék bűnt.” Ez a vers azonban a belső emberről mondja, hogy nem cselekszik bűnt. Én tettem már rosszat, de ezeket nem a belső emberem követte el. Az az igazság, hogy ‘ő’ nem értett egyet velem, amikor elkövettem. Megpróbált lebeszélni róla.
A testünket illetően a szüleinktől származunk, és az ő
természetükben részesedünk. A szellemünket tekintve, mi,
új teremtések, Istentől születtünk, és az Ő természetéből
részesülünk. Isten természete pedig nem tesz rosszat. Ezért
engedd meg a szellemednek, hogy uralkodjon a hústested
felett!
A testünket illetően a szüleinktől származunk, és az ő
természetükben részesedünk. A szellemünket tekintve, mi,
új teremtések, Istentől születtünk, és az Ő természetéből
részesülünk. Isten természete pedig nem tesz rosszat. Ezért
engedd meg a szellemednek, hogy uralkodjon a hústested
felett!