Hanem az Úr törvényében van gyönyörûsége,
és az Õ törvényérõl gondolkodik éjjel és nappal.
És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa,
amely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele
nem hervad el; és minden munkájában jószerencsés lészen.
– ZSOLTÁROK 1,2. 3
Ha valaha is valami nagyot akarsz tenni az életben – ha valaha is el akarsz valamit érni az életben – szánj idõt arra, hogy gondolkodj Isten Igéjén. Kezdd el legalább napi tíz vagy tizenöt perccel, aztán növeld ezt az idõt.
Sok éven át napi két összejövetelt tartottam az utolsó szolgálatomban. Helyközi szolgálatom korai éveiben pedig reggelente tanítottam, egész délután hangosan imádkoztam, este pedig prédikáltam és szolgáltam. Mivel naponta csak egyszer ettem, mialatt tartottam az összejöveteleimet, legyengültem, kimerítettem minden fizikai energiámat. Akkor az Úr szólt hozzám. Azt mondta: „Ne töltsd minden idõdet imádkozással, mert így kifárasztod magadat az esti összejövetelre. Pihenj le és elmélkedj.” Amikor elkezdtem ezt tenni, a szellemi növekedésem hatalmasabb lett, mint valaha is azelõtt.
Nos, Isten azt ígérte: „…mert akkor leszel jószerencsés
a te útjaidon és akkor boldogulsz.” (Józs. 1,8) Én jószerencsés
és sikeres akartam lenni a szolgálatban. De ez mûködik,
mindegy, hogy a szolgálatban vagy, tehéntenyésztéssel,
vagy akár autókereskedéssel foglalkozol.