Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala az Istennél,
és Isten vala az Ige […] És az Ige testté lett és
lakozék miközöttünk és láttuk az Õ dicsõségét,
mint az Atya egyszülöttjének dicsõségét, aki teljes volt kegyelemmel és igazsággal.
— JÁNOS 1,1. 14
A Webster értelmezõ szótár a következõképpen határozza meg a megtestesülést: „Az Istenség egyesülése az emberrel a Krisztus Jézusban.”
A Megtestesülés volt az egyedüli megoldás az ember problémájára — az egyedüli remény arra, hogy az emberiség újra egyesülhessen Istennel. Minden olyan vallás, amely tagadja a Názáreti Jézus Krisztus megtestesülését, hamis!
Ez az örök lény, akit úgy hívnak, hogy Immánuel —
velünk az Isten, vagy Jézus a Krisztus — itt az Igének
neveztetik. Az Ige létezett kezdetben. Az Ige Istennél volt —
Istennel közösségben, együtt munkálták ki az Õ akaratát.
Isten a világot az Ige által teremtette. (Zsid. 1,2. Ján. 1,3)
És ez az örök lény Isten volt! Ugyanazzal a természettel
rendelkezett. Ugyanabban a formában létezett, és Istennel
egyenlõ volt. (Fil. 2,6) És ez a lény testté lett! Az Ige emberré lett, és közöttünk lakozott. Õ emberré lett — annyira
emberré lett, mintha sohasem lett volna más, mégsem szûnt
meg annak lenni, ami azelõtt volt. Az Ige megteremtette
otthonát közöttünk, és mi szemléltük Isten dicsõségét.