Ne féljetek, és ne rettegjetek …mert nem ti harcoltok velük, hanem az Isten
— 2KRÓNIKA 20,15
Én hiszem, hogy a nagyobb bennünk él, ha már újjászülettünk. (1Ján. 4,4) Hiszem, hogy Jézus nagyobb, mint az
ördög. Tudom, hogy Isten Igéje ezt mondja. Ezért ennek az
igazságnak az alapján kell cselekednem. Így válik ez valósággá, akkor kezd a nagyobb munkálkodni az érdekemben.
Addig, amíg minden erõmmel én próbálom megvívni a
harcot, a nagyobb nem tud harcolni értem. Ily módon nincs
hasznomra sem az, hogy a nagyobb bennem van, sem az,
amit Õ már megtett értem. Ezért ne próbáld logikailag kikövetkeztetni a helyzet megoldásait. Te csak nyugodtan feküdj
le aludni, bármilyen helyzetben is lennél.
Pásztorkodásom éveiben, majdnem minden gyülekezet,
ahova elküldött az Úr, teli volt problémával. Különösen az
egyik; azt senki sem akarta pásztorolni. Mielõtt megkerestek
volna, Isten már foglalkozott velem ezzel kapcsolatban, így
elvállaltam a pásztorlást.
Nekem semmi gondom nem volt ezzel a gyülekezettel.
A gyülekezetet és a problémáit átadtam a Nagyobbnak. Azt
mondtam: „Én egyáltalán nem aggódom miattuk.” Komolyan gondoltam, hogy akkor sem fogok aggódni, ha a
diakónusok ököllel verik egymást a gyülekezeti ház udvarán.
Nyugodtan végignézem, ahogy ütlegelik egymást, aztán
együtt imádkozunk, és majd rendezik soraikat, hogy tovább
tudjunk járni Istennel.