Ki helyezett bölcsességet a belsõkbe, vagy ki adott
értelmet a szívnek? (King James)
– JÓB 38,36
Isten belsõ bizonyosság által vezetett minket, hogy
költözzünk Tulsába az 1960-as évek végén. Garlandban,
(Texas) volt az otthonunk, Dallas egyik külvárosában, tizenhét éven keresztül, és egyáltalán nem terveztük, hogy
elköltözünk. Sõt, mivel a szolgálatunk növekedett, már
kész terveim voltak, hogyan alakítjuk az egész házat irodává
(addig a dolgozószobánkból és a garázsból mûködtettük a
szolgálatot), és hogy szükség esetén hogyan tudnánk tovább
bõvíteni. Azután történt, hogy elmentünk Tulsába hivatalos
ügyben. A barátom, akinél laktunk, azt mondta: „Hagin
testvér, költözzetek Tulsába. Megtaláltam a neked való
helyet! T. L. Osborn régi hivatali épülete eladó, és engem
kértek meg, hogy áruljam. Gyere el velem, meg akarom
mutatni neked.” (Már többen próbálták megvenni, de valahogy sohasem jött létre az üzlet, így még mindig üres volt.)
Az igazat megvallva nem nagyon érdekelt a dolog, de úgy
gondoltam, hogy csupán a barátomra való tekintettel elmegyek.
Abban a pillanatban, ahogy beléptem az épületbe, mintha
valaki megnyomott volna egy csengõt a bensõmben, vagy
mintha egy figyelmezetetõ jelzés szólalt volna meg belül.
Néha ilyen a belsõ bizonyosság. Egy figyelmeztetõ jelzés
szólalt meg ott lent, a szellememben – gyomortájon. Nehéz
ezt szavakkal leírni, de az ember egyszerûen tudja, hogy ez
ott van belül, a szellemében. Isten volt, aki így erõsítette
meg, hogy Õ ezt az épületet szánta a szolgálatomra.