Isten belső bizonyosság által vezetett minket, hogy költözzünk Tulsába az 1960-as évek végén. Garlandban, (Texas) volt az otthonunk, Dallas egyik külvárosában, tizenhét éven keresztül, és egyáltalán nem terveztük, hogy elköltözünk. Sőt, mivel a szolgálatunk növekedett, már kész terveim voltak, hogyan alakítjuk az egész házat irodává (addig a dolgozószobánkból és a garázsból működtettük a szolgálatot), és hogy szükség esetén hogyan tudnánk tovább bővíteni. Azután történt, hogy elmentünk Tulsába hivatalos ügyben. A barátom, akinél laktunk, azt mondta: „Hagin testvér, költözzetek Tulsába. Megtaláltam a neked való helyet! T. L. Osborn régi hivatali épülete eladó, és engem kértek meg, hogy áruljam. Gyere el velem, meg akarom mutatni neked.” (Már többen próbálták megvenni, de valahogy sohasem jött létre az üzlet, így még mindig üres volt.) Az igazat megvallva nem nagyon érdekelt a dolog, de úgy gondoltam, hogy csupán a barátomra való tekintettel elmegyek. Abban a pillanatban, ahogy beléptem az épületbe, mintha valaki megnyomott volna egy csengőt a bensőmben, vagy mintha egy figyelmezetető jelzés szólalt volna meg belül. Néha ilyen a belső bizonyosság. Egy figyelmeztető jelzés szólalt meg ott lent, a szellememben – gyomortájon. Nehéz ezt szavakkal leírni, de az ember egyszerűen tudja, hogy ez ott van belül, a szellemében. Isten volt, aki így erősítette meg, hogy Ő ezt az épületet szánta a szolgálatomra.