Mert nékem az élet Krisztus, és a meghalás
nyereség. De ha e testben való életem munkámat
gyümölcsözteti; hogy melyiket válasszam, meg
sem mondhatom. Mert szorongattatom e kettõ
között, kívánván elköltözni és a Krisztussal lenni; mert ez sokkal inkább jobb; de e testben megmaradnom szükségesebb tiérettetek. És ebben
bízva, tudom, hogy megmaradok és együtt maradok mindnyájatokkal a ti hitben való gyarapodástokra és örömötökre.
– FILIPPI 1,21—25
Pál itt a fizikai halálról beszél. Természetesen, a valóságos Pál, a belsõ ember nem fog meghalni. Továbbra is élni fog a kettõ közül valamelyik módon: vagy elmegy és a Krisztussal lesz, vagy megmarad a hústestben.
Pál azt mondja, hogy még nem döntötte el. „Szorongattatom e kettõ között” – mondja. Szeretnék elmenni és a Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb. (Ha csak annyit mondott volna, hogy jobb, már az is csodálatos lenne, de õ azt mondta, hogy ez még a jobbnál is jobb!) Majd azt: „De tudom, hogy e testben megmaradnom szükségesebb tiérettetek.”
Amíg a hústestében van, taníthatja az embereket,
és szolgálhat feléjük. Ez hasznosabb rájuk nézve. Jegyezzük meg, Pál az, aki választ. Nem azt mondja: „Istenre hagyom, és amit Isten választ, azt elfogadom.” Több közünk
van annak eldöntéséhez, hogy éljünk-e vagy meghaljunk,
mintsem gondolnánk!