Mindenkor testünkben hordozzuk az Úr Jézus
halálát, hogy a Jézusnak élete [dzoé] is látható
legyen a mi testünkben. Mert mi, akik élünk,
mindenkor halálra adatunk a Jézusért, hogy a
Jézus élete [dzoé] is látható legyen a mi halandó
testünkben.
– 2KORINTHUS 4,10—11
Azt mondja Pál, hogy a dzoé láthatóvá válik a mi
halandó testünkben. De nem a test feltámadásáról szól,
mert a halandó azt jelenti, hogy „alá van vetve a halálnak”.
Amikor feltámadunk, halhatatlan testünk lesz. Arról
beszél, hogy Isten élete (dzoé), ami a szellemünkbe került
az újjászületéskor, megnyilvánul, látható lesz ebben az életben – a mi halálnak kitett halandó hústestünkben! Meg
vagyok gyõzõdve róla, ha megtanulnánk, hogyan kell az
élet világosságában járni, és ha engednénk az életnek, ami
bennünk van újjászületésünk óta, hogy uralkodjon felettünk, semmi sem gátolná, hogy magas kort érjünk meg, ha
Jézus várna még a visszajövetelével. Tudom, hogy a külsõ
ember öregszik, de Isten dzoé élete megnyilvánulhat a mi
halandó hústestünkben!