… az Úr… hosszan tûr érettünk, nem akarván,
hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson.
— 2PÉTER 3,9
Tudjuk, hogy az elveszettek megmentése Isten akarata
— mert Jézus azért tette le az Õ életét, hogy megmentse az
elveszetteket. Ezért, tudván ezt, nem imádkozhatunk így:
„Istenem, mentsd meg anyámat. Ne engedd, hogy a pokolba jusson, ha ez a Te akaratod. Ha nem ez a Te akaratod,
akkor csak kerüljön a pokolba.”
Így nem szabad imádkozni! Miért? Mert ismerjük Isten
akaratát ezzel kapcsolatban. Isten akarata — ami az Õ Igéje —
világosan kiderül az olyan igerészekbõl, mint a János 3,16
vagy a 2Péter 3,9. Isten akarata az, hogy az emberek üdvösségre jussanak. Nagy bátorsággal imádkozhatunk hát ezért.
A hívõk különösen nagy tekintéllyel léphetnek fel, amikor
családjuk üdvösségéért imádkoznak. Amikor a rokonaimért
imádkoztam, én is használtam néhányat azokból az Igékbõl,
amelyeket az imént tanulmányoztunk. Valami ilyesmit
mondtam: „Ez az a bizodalom, amellyelIsten iránt vagyunk,
hogy ha kérünk valamit az Õ akarata szerint, Õ meghallgat
minket. Amit én kérek, az Isten akarata szerint való; ezért
meghallgat engem. Ezt mondja az Ige: "És ha tudjuk, hogy
meghallgat minket, akármit kérünk, tudjuk, hogy megvan nekünk,
amit kértünk tõle!" Az Ige szerint, én megkaptam, amit kértem. Azután többször nem kértem, hanem elkezdtem hálát
adni érte Istennek. Csodálatos az, ahogy ez mûködik. Ezzel
nem azt akarom mondani, hogy biztosan megtér az egész
családod azonnal az Úrhoz, de ahogy megállsz hitben és
hálát adsz Istennek, meg fognak térni.