Õ megvetett volt, és elhagyták az emberek; fájdalmak férfia és betegség ismerõje; és mint,
aki elrejti az arcát tõlünk, utált volt, mi pedig
nem becsültük meg Õt. Pedig Õ csak a mi
betegségeinket viselte Önmagán, és a mi fájdalmainkat hordozta: mi pedig valóban azt hittük,
hogy Isten ostorozza, vereti és kínozza. Õt azonban a mi törvényszegéseink miatt sebezték meg,
a mi bûneink miatt lett összezúzva sebekkel: a mi
békességünk büntetése volt Õrajta; és az Õ
sebein keresztül adatott meg nekünk a gyógyulás.
— ÉSAIÁS 53,3–5
Bátran ki akarom jelenteni, hogy az nem Isten, a mi
Atyánk akarata, hogy rákban és más szörnyû betegségekben szenvedjünk, amelyek fájdalmat és gyötrelmet hoznak
ránk. Isten akarata az, hogy mi meggyógyuljunk! Honnan
tudom ezt? Onnan, hogy Isten az új szövetségben gondoskodott a gyógyulásunkról. Az Ésaiás 53 élénk képet fest
az eljövendõ Messiásról. Ez a fejezet foglalkozik a betegség
és a bûn problémájával, amelyekkel ma a Gyülekezet szembekerül. Isten megváltása az ember testére éppúgy
vonatkozott, ahogy a szellemére és a lelkére is. Isten a
vétkeinket és bûneinket Jézusra helyezte — és Jézus elvitte
azokat. Isten a mi gyengeségeinket és betegségeinket
Jézusra helyezte — Jézus pedig elhordozta azokat. Miért?
Azért, hogy mi szabadok legyünk!