A második ima, amit imádkozni szoktam, az Efézus 3- ból van. Ezt pedig így szoktam imádkozni magamért:
„Ezokáért meghajtom térdeimet a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja előtt, akiről neveztetik minden nemzetség mennyen és földön, hogy adja meg nekem az Ő dicsősége gazdagságáért, hogy megerősödjek hatalmas erővel az Ő Szelleme által a belső emberben.
Hogy lakozzék a Krisztus a hit által az én szívemben. A szeretetben meggyökerezzek és alapot vegyek, hogy megérthessem minden szentekkel egybe, mi a szélesség és hosszúság és mélység és magasság, és megismerjem a Krisztusnak minden ismeretet felülhaladó szeretetét, hogy ekképpen beteljesedjek az Istennek egész teljességéig.
Annak pedig, aki véghetetlen bőséggel mindent megcselekedhet a bennünk munkálkodó erő szerint, feljebb hogynem mint kérjük vagy elgondoljuk, néki legyen dicsőség a Gyülekezetben a Krisztus Jézusban nemzetségről nemzetségre örökkön örökké.”
Azt javaslom, hogy imádkozd ezeket az „efézusi imákat” magadért. Tarts ki mellettük. Nem fognak működni, ha csak néha-néha teszed meg. Ha azonban szorgalmasan imádkozod, dicsőség Istennek, működni fognak az érdekedben!