Mert az Úr szemei forognak az egész földön, hogy
hatalmát megmutassa azokhoz, akik Õhozzá teljes
szívvel ragaszkodnak…
— 2KRÓNIKA 16,9
Egyszer szóltak, hogy sürgõs telefonhívásom van. Oleta nõvérem volt a vonalban, hisztérikusan sírt. Az unokája halva született. Illetve az orvos azt mondta, hogy a csecsemõ él ugyan, de nem fog életben maradni, és ha életben maradna is, nem lenne tökéletes, mivel nem kap oxigént az agya. Az orvos azt mondta a családnak: „A csecsemõ arca deformálódott. Jobb lenne, ha nem is néznék meg. Mi majd intézkedünk a teste felõl, amikor elhalálozik.” Oleta sírva mondta:
— Benny [a gyermek apja] azt akarja, hogy te imádkozz.
Tudtam, hogy a családom tagjai a szellemi dolgokban még csecsemõk, és a Márk 11,23-ra gondoltam:
— Oleta, hol van Benny? — kérdeztem.
— Itt van a telefonfülke elõtt.
— Akkor most figyelj — abban a pillanatban, hogy leteszed a kagylót, fordulj Bennyhez és mondd neki: „Benny, Ken bácsi azt mondja, hogy a gyerek élni fog és nem fog meghalni. Egészséges lesz.”
— Úgy gondolod?
— Nem, nem úgy gondolom, hanem tudom. Jézus szava a biztosítékom rá.
Még tíz perc sem telt el, futva jött hozzájuk egy nõvér, és közölte velük: „Megnézhetik a babát! Egészséges. Míg megfigyelés alatt tartottuk, az arca kigömbölyödött, ahogy egy léggömböt fújnak fel!”
Nem hagyhatod ki Istent a dolgaidból, ha hiszel Benne.