Buzdítalak azért, hogy mindenek elõtt tartassanak
könyörgések, imádságok, közbenjárások, hálaadások minden emberért, királyokért és minden hatalomban lévõkért…
— 1TIMÓTHEUS 2,1–2
Amikor követjük az útmutatásokat Isten Igéjében, és a fõ dolgokat az elsõ helyre tesszük, eredményeket érünk el. Ez különösképpen igaz ennek az Igének az esetében. Ha követjük az útmutatásokat, és az elsõ dolgokat az elsõ helyre tesszük, számíthatunk arra, hogy Istentõl megkapjuk azt, amirõl gondoskodott a számunkra.
A „mindenek elõtt” azt jelenti, hogy mindenek elõtt. De figyeld meg, hogy a könyörgések, az imádságok, az esedezések mellett az Ige a „hálaadásokat” is említi. A félreértések elkerülése végett, és hogy pontosan értsük, kikrõl beszél, Pál a továbbiakban meghatározza, kik azok a „minden ember”. A „királyok”-hoz értendõk az elnökök, a kormányzók és a nemzet más vezetõi. A „minden hatalomban lévõk”-höz tartoznak az országos, a megyei és a városi vezetõk, stb.
Ha keresztények lévén Isten kedvében akarunk járni,
kiket helyezünk elõre az ima és hálaadási listánkon? Saját
magunkat? Gyermekeinket, unokáinkat? Egyházunkat?
Nem. Ha Isten kedvében akarunk járni, akkor azt kell tennünk, amit Isten mondott. Mindenekelõtt imádkoznunk és
hálát adnunk kell mindazokért, akik hatalomban vannak.