És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsõíttessék az Atya a Fiúban.
— JÁNOS 14,13
Milyen döbbenetes ígéret!
Amikor beleszületünk Isten családjába, az újjászületés által megkapjuk azt a jogot és kiváltságot, hogy használjuk Jézus nevét. Minden hatalom, ami ebbe a névbe ruháztatott, azért adatott nekünk, hogy az Atya megdicsõüljön a Fiúban.
A Fiú kivetett volt a földön. Keresztre feszítve mezítelenül függött a világ elõtt. De ahol pusztán a keresztrefeszítés szégyenét prédikálják, a név elveszti hatalmát, erejét és tekintélyét — nem áradnak az áldások az emberre, és nem adatik dicsõség Istennek, az Atyának.
Jézus neve azért adatott, hogy átvegye Jézus helyét a földön. Mindazt, amit Jézus meg tudott tenni földi élete során, minden egyes hívõ megteheti most. Jézus van ebben a névben. Ez a név maga Jézus. Mindaz, ami Jézus volt — mindaz, amit Õ tett — mindaz, ami Õ jelenleg — mindaz, ami Õ valaha is lesz — benne van jelenleg ebben a névben!
Amikor használjuk Jézus nevét, láthatóvá tesszük a
Golgotán elvégzett munkájának teljességét. Amikor használjuk ezt a nevet, az élõ, gyógyító Krisztus van jelen —,
az Atya Isten dicsõségére!