Ha pedig ti meg nem bocsátotok, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.
— MÁRK 11,26
— Hagin testvér — szólított meg egy hölgy —, ûzd ki ezt a megnembocsátó szellemet belõlem. Van egy asszony itt a gyülekezetben, akinek nem tudok megbocsátani. Úgy látszik, nem vagyok képes a megbocsátásra.
Mire én:
— Elõfordul, hogy meg kell bocsátanod a férjednek?
— Hogyne, van úgy, hogy meg kell bocsátanom neki, és olykor õ bocsát meg nekem.
— Ha jól értettem, azt mondtad, nem vagy képes a megbocsátásra.
Nevetett:
— Szóval meg tudok bocsátani, igaz?
— Hát persze — mondtam —, ha meg tudsz bocsátani az egyiknek, meg tudsz bocsátani a másiknak is. Megértette, és azt felelte rá:
— Én képes vagyok megbocsátani, és meg is teszem. Ennyi az egész!
Ez éppen ilyen egyszerû. Ne tedd bonyolulttá a megbocsátást. Jézus azt mondta: „Mikor imádkozva megállotok,
bocsássatok meg.” Ez azt jelenti, hogy meg tudunk bocsátani. Jézus nem kért tõlünk olyasmit, amit ne lennénk
képesek megtenni.