JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNVE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52.

1. Ezt mondja az Úr: Menj el és végy egy cserépkorsót a fazekastól, és némelyekkel a nép vénei közül és a papok vénei közül.
2. Menj el a Ben-Hinnom völgyébe, a mely a fazekasok kapujának bejáratánál van, és kiáltsd ott azokat a szavakat, a melyeket én szólok néked;
3. És ezt mondjad: Halljátok meg az Úr szavát Júdakirályai és Jeruzsálem lakosai: Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ímé, én veszedelmet hozok e helyre, úgy hogy aki csak hallja, megcsendül bele a füle.
4. Azért, mert elhagytak engem, és idegenné tették e helyet, és idegen isteneknek áldoztak benne, akiket sem õk nem ismertek, sem atyáik, sem Júdakirályai, és eltöltötték e helyet ártatlan vérrel;
   Ésa. 65,11., 2 Kir. 21,6., 2 Kir. 21,16.
5. És magaslatokat építének a Baálnak, hogy megégessék fiaikat a tûzben, égõáldozatul a Baálnak, amit én nem parancsoltam, sem nem rendeltem, és a mire nem is gondoltam.
   Jer. 7,31.
6. Azért ímé eljõnek a napok, azt mondja az Úr, és e hely nem neveztetik többé Tófetnek, sem Ben-Hinnom völgyének, hanem öldöklés völgyének.
7. És eszét vesztem e helyen Júdának és Jeruzsálemnek, és fegyverrel ejtem el õket ellenségeik elõtt, és az életökre törõknek kezével; holttesteiket pedig az ég madarainak és a mezei vadaknak adom eledelül.
8. És e várost csudává teszem és nevetséggé, aki csak átmegy rajta álmélkodik, és szörnyûködik az õ nagy romlásán.
   Jer. 18,16.
9. És megétetem velök az õ fiaik húsát és leányaik húsát és megeszi kiki az õ barátjának húsát, a megszállás alatt és a veszedelem alatt, a melylyel megszorongatják õket ellenségeik és akik keresik az õ lelköket.
   5 Móz. 28,53.
10. Azután törd el a korsót azok szeme láttára, akik elmennek veled.
11. És ezt mondd nékik: Ezt mondja a Seregek Ura: Így töröm össze e népet és e várost, a mint összetörhetõ e cserépedény, a mely többé meg sem építhetõ; és Tófetben temettetnek el, mert nem lesz más hely a temetkezésre.
    Jer. 7,32.
12. Így cselekszem e helylyel és ennek lakosaival, azt mondja az Úr, és olyanná teszem e várost, a milyen Tófet.
13. És Jeruzsálem házai és Júdakirályainak házai undokokká lesznek, mint a Tófet helye; mindazok a házak, a melyeknek tetején az ég egész seregének áldoztak és italáldozatot vittek az idegen isteneknek.
    2 Kir. 23,10., 2 Kir. 23,12.
14. Azután hazajöve Jeremiás Tófetbõl, a hová az Úr küldte vala õt prófétálni; megálla az Úr házának pitvarában, és szóla az egész népnek:
15. Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ímé én ráhozom e városra és ennek minden városára mindama veszedelmet, a melyrõl szóltam õ ellene; mert megkeményítették nyakukat, hogy ne hallják az én beszédeimet.
    Jer. 7,25., Jer. 7,26., Jer. 18,12.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52.