PÁL APOSTOLNAK TIMÓTHEUSHOZ ÍRT ELSÕ LEVELE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6.

Pál, Jézus Krisztus apostala a mi megtartó Istenünknek, és Jézus Krisztusnak a mi reménységünknek rendelése szerint.
Kol. 1,27.
Timótheusnak, az én igaz fiamnak a hitben: Kegyelem, irgalmasság és békesség Istentõl, a mi Atyánktól. és Krisztus Jézustól, a mi Urunktól.
Csel. 16,1., Csel. 16,3.
A miképpen Maczedóniába menetelemkor kértelek téged, hogy maradj Efézusban, hogy megmondjad némelyeknek, ne tanítsanak más tudományt,
Csel. 20,1.
Se mesékkel és végehossza nélkül való nemzetségi táblázatokkal ne foglalkozzanak, a melyek inkább versengéseket támasztanak, mint Istenben való épülést a hit által.
1 Tim. 4,7., 1 Tim. 6,4.
A parancsolatnak vége pedig a tiszta szívbõl, jó lelkiismeretbõl és igaz hitbõl való szeretet:
Róm. 13,10.
Melyektõl némelyek eltévelyedvén, hiábavaló beszédre hajlottak:
2 Tim. 2,14.
Kik törvénytanítók akarván lenni, nem értik, sem a miket beszélnek, sem a miket erõsítgetnek.
Tudjuk pedig, hogy a törvény jó, ha valaki törvényszerûen él vele,
Róm. 7,12.
Tudván azt, hogy a törvény nem az igazért van, hanem a törvénytaposókért és engedetlenekért, az istentelenekért és bûnösökért, a latrokért és fertelmesekért, az atya- és anyagyilkosokért, emberölõkért.
Paráznákért, férfifertõztetõkért, emberrablókért, hazugokért, hamisan esküvõkért, és a mi egyéb csak az egészséges tudománynyal ellenkezik,
A boldog Isten dicsõségének EVANGÉLIUMa szerint, mely reám bízatott.
És hálát adok annak, aki engem megerõsített, a Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak, hogy engem hívnek ítélt, rendelvén a szolgálatra,
Csel. 9,15.
Ki elõbb istenkáromló, üldözõ és erõszakoskodó valék: de könyörült rajtam, mert tudatlanul cselekedtem hitetlenségben;
Csel. 9,1., Csel. 9,2., Csel. 9,5.
Szerfelett megsokasodott pedig a mi Urunknak kegyelme a Krisztus Jézusban való hittel és szeretettel.
Igaz beszéd ez és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött e világra, hogy megtartsa a bûnösöket, akik közül elsõ vagyok én.
Mát. 9,13., Mát. 20,28.
De azért könyörült rajtam, hogy Jézus Krisztus bennem mutassa meg legelõbb a teljes hosszútûrését, példa gyanánt azokra, akik hiendenek õ benne az örök életre.
Az örökkévaló királynak pedig, a halhatatlan, láthatatlan, egyedül bölcs Istennek tisztesség és dicsõség örökkön örökké! Ámen.
Róm. 16,27.
Ezt a parancsolatot adom néked fiam Timótheus, a rólad való korábbi jövendölések szerint, hogy vitézkedjél azokban ama jó vitézséggel,
Csel. 16,1., Csel. 16,2.
Megtartván a hitet és jó lelkiismeretet, melyet némelyek elvetvén, a hit dolgában hajótörést szenvedtek;
Kik közül való Himenéus és Alexander, kiket átadtam a sátánnak, hogy megtanulják, hogy ne káromkodjanak.
2 Tim. 2,17.