A MÁTÉ ÍRÁSA SZERINT VALÓ SZENT EVANGÉLIUM

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28.

1. És hajóra szállva átkele, és méne a maga városába.
   Mát. 4,13.
2. És ímé hoznak vala hozzá egy ágyban fekvõ gutaütött embert. És látva Jézus azoknak hitét, monda a gutaütöttnek: Bízzál fiam! Megbocsáttattak néked a te bûneid.
3. És ímé némelyek az írástudók közül mondának magukban: Ez káromlást szól.
   Márk. 2,7.
4. És Jézus, látva az õ gondolataikat, monda: Miért gondoltok gonoszt a ti szívetekben?
   Mát. 12,25., Ján. 2,25.
5. Mert mi könnyebb, ezt mondani-é: Megbocsáttattak néked a te bûneid; vagy ezt mondani: Kelj föl és járj?
6. Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma a földön a bûnöket megbocsátani (ekkor monda a gutaütöttnek): Kelj föl, vedd a te ágyadat, és eredj haza.
7. És az felkelvén, haza méne.
8. A sokaság pedig ezt látván, elálmélkodék, és dicsõíté az Istent, hogy ilyen hatalmat adott az embereknek.
9. És mikor Jézus onnét tovább méne, láta egy embert ülni a vámszedõ helyen akinek Máté volt a neve, és monda néki: Kövess engem! És az felkelvén, követé õt.
10. És lõn, a mikor õ letelepedék a házban, ímé sok vámszedõ és bûnös jött oda és letelepedtek Jézussal és az õ tanítványaival az asztalhoz.
11. És látva ezt a farizeusok, mondának az õ tanítványainak: Miért eszik ez a ti Mesteretek a vámszedõkkel és bûnösökkel együtt?
    Márk. 2,16., Luk. 15,2.
12. Jézus pedig ezt hallván, monda nékik: Nem az egészségeseknek van szüksége orvosra, hanem a betegeknek.
13. Elmenvén pedig tanuljátok meg, mi az: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Mert nem az igazakat hivogatni jöttem, hanem a bûnösöket a megtérésre.
    Hós. 6,6., 1 Sám. 15,22., Mát. 18,11.
14. Akkor a János tanítványai jövének hozzá, mondván: Miért hogy mi és a farizeusok sokat bõjtölünk, a te tanítványaid pedig nem bõjtölnek?
    Luk. 18,12.
15. És monda nékik Jézus: Vajjon szomorkodhatik-é a násznép a míg velök van a võlegény? de eljõnek a napok, a mikor elvétetik tõlök a võlegény, és akkor bõjtölni fognak.
    Ján. 3,29.
16. Senki sem vet pedig új posztóból foltot az ócska ruhára; mert a mi azt kitoldaná, még elszakít a ruhából és nagyobb szakadás lesz.
    Márk. 2,21., Luk. 5,36.
17. Új bort sem töltenek ó tömlõkbe; máskülönben a tömlõk szétszakadoznak, és a bor kiömöl, a tömlõk is elvesznek; hanem az új bort új tömlõkbe töltik, és mindkettõ megmarad.
    Márk. 2,22., Luk. 5,37.
18. Mikor ezeket mondá nékik, ímé egy fõember eljövén leborula elõtte, mondván: Az én leányom éppen most halt meg; de jer, vesd reá kezedet, és megelevenedik.
    Márk. 5,22., Márk. 5,43., Luk. 8,41., Luk. 8,56.
19. És felkelvén Jézus, követé õt tanítványaival együtt.
20. És ímé, egy asszony, aki tizenkét év óta vérfolyásban szenved vala, hozzájárulván hátulról, illeté az õ ruhájának szegélyét.
21. Mert ezt mondja vala magában: Ha csak ruháját illetem is, meggyógyulok.
    Mát. 14,36.
22. Jézus pedig megfordulván és reá tekintvén, monda: Bízzál leányom; a te hited megtartott téged. És meggyógyult az asszony abban az órában.
    Márk. 5,34., Márk. 10,52., Luk. 7,50., Luk. 8,48., Luk. 17,19., Luk. 18,42.
23. És Jézus a fõember házához érvén, látván a sípolókat és a tolongó sokaságot,
24. Monda nékik: Menjetek el innen, mert a leányzó nem halt meg, hanem aluszik. És kinevették õt.
    Ján. 11,11., Ján. 14,25.
25. Mikor pedig a sokaság eltávolíttaték, bemenvén, megfogá annak kezét, és a leányzó felkelt.
26. És elterjede ez a hír abban az egész tartományban.
27. És mikor Jézus tovább ment onnét, két vak követé õt, kiáltozva és ezt mondva: Könyörülj rajtunk, Dávidnak fia!
28. Mikor pedig beméne a házba, oda menének hozzá a vakok, és monda nékik Jézus: Hiszitek-é, hogy én azt megcselekedhetem? Mondának néki: Igen, Uram.
29. Akkor illeté az õ szemeiket, mondván: Legyen néktek a ti hitetek szerint.
    Mát. 8,13.
30. És megnyilatkozának azoknak szemei; és rájok parancsola Jézus, mondván: Meglássátok, senki meg ne tudja!
    Mát. 8,4.
31. Azok pedig kimenvén, elterjeszték az õ hírét abban az egész tartományban.
32. Mikor pedig azok elmentek vala, ímé egy ördöngõs néma embert hozának néki.
    Mát. 12,22., Mát. 12,24., Luk. 11,14., Luk. 11,15.
33. És az ördögöt kiûzvén, megszólalt a néma; és a sokaság csudálkozik vala, mondván: Soha nem láttak ilyet Izráelben!
34. A farizeusok pedig ezt mondják vala: Az ördögök fejedelme által ûzi ki az ördögöket.
    Mát. 12,24.
35. És körüljárja vala Jézus a városokat mind, és a falvakat, tanítván azoknak zsinagógáiban, és hirdetvén az Isten országának EVANGÉLIUMát, és gyógyítván mindenféle betegséget és mindenféle erõtelenséget a nép között.
    Mát. 4,23., Márk. 6,6., Luk. 13,22.
36. Mikor pedig látta vala a sokaságot, könyörületességre indula rajtok, mert el voltak gyötörve és szétszórva, mint a pásztor nélkül való juhok.
    Mát. 14,14., Márk. 6,34., Ezék. 34,5.
37. Akkor monda az õ tanítványainak: Az aratni való sok, de a munkás kevés.
    Luk. 10,2.
38. Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az õ aratásába.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28.