A MÁTÉ ÍRÁSA SZERINT VALÓ SZENT EVANGÉLIUM

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28.

1. És elõszólítván tizenkét tanítványát, hatalmat ada nékik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiûzzék azokat, és gyógyítsanak minden betegséget és minden erõtelenséget.
   Márk. 6,7., Márk. 6,13., Luk. 9,1., Luk. 9,15.
2. A tizenkét apostol nevei pedig ezek: Elsõ Simon, akit Péternek hívnak, és András, az õ testvére; Jakab, a Zebedeus fia, és János az õ testvére;
3. Filep és Bertalan; Tamás és Máté, a vámszedõ; Jakab, az Alfeus fia, és Lebbeus, akit Taddeusnak hívtak;
4. Simon a kananita, és Judás, az Iskariotes, aki el is árulta õt.
5. Ezt a tizenkettõt küldé ki Jézus, és megparancsolá nékik, mondván: Pogányok útjára ne menjetek, és Samaritánusok városába ne menjetek be;
6. Hanem menjetek inkább Izráel házának eltévelyedett juhaihoz.
   Mát. 15,24., Csel. 13,46.
7. Elmenvén pedig prédikáljatok, mondván: Elközelített a mennyeknek országa.
   Mát. 4,17., Luk. 10,9.
8. Betegeket gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ördögöket ûzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok.
   Csel. 20,33.
9. Ne szerezzetek aranyat, se ezüstöt, se réz-pénzt a ti erszényetekbe,
10. Se útitáskát, se két ruhát, se sarut, se pálczát; mert méltó a munkás az õ táplálékára.
    Luk. 10,4., 1 Tim. 5,18., 4 Móz. 18,31.
11. A mely városba vagy faluba pedig bementek, tudakozzátok meg, ki abban méltó; és ott maradjatok, a míg tovább mehettek.
    Márk. 6,10., Luk. 10,7.
12. Ha pedig bementek a házba, köszöntsétek azt.
    Luk. 10,5., Luk. 10,6.
13. És ha méltó a ház, szálljon a ti békességtek reá; ha pedig nem méltó, a ti békességtek rátok térjen vissza.
14. És ha valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja a ti beszédeteket, mikor kimentek abból a házból, vagy városból, lábaitok porát is verjétek le.
    Luk. 10,10., Luk. 10,12., Csel. 13,51., Csel. 18,6.
15. Bizony mondom néktek: Az ítélet napján könnyebb lesz a Sodoma és Gomora földjének dolga, mint annak a városnak.
    Mát. 11,24., Luk. 20,47.
16. Ímé, én elbocsátlak titeket, mint juhokat a farkasok közé; legyetek azért okosak mint a kígyók, és szelidek mint a galambok.
    Luk. 10,3., Róm. 16,19., Eféz. 5,15.
17. De óvakodjatok az emberektõl; mert törvényszékekre adnak titeket és az õ gyülekezeteikben megostoroznak titeket;
    Mát. 24,9.
18. És helytartók és királyok elé visznek titeket érettem, bizonyságul õ magoknak és a pogányoknak.
    Mát. 24,14., Csel. 25,23., Csel. 27,24.
19. De mikor átadnak titeket, ne aggodalmaskodjatok, mi módon vagy mit szóljatok; mert megadatik néktek abban az órában, mit mondjatok.
    Márk. 13,11., Luk. 12,11., Luk. 12,12.
20. Mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a ti Atyátoknak Lelke az, aki szól ti bennetek.
    1 Kor. 2,4.
21. Halálra adja pedig testvér testvérét, atya gyermekét; támadnak magzatok szüleik ellen, és megöletik õket.
22. És gyûlöletesek lesztek, mindenki elõtt az én nevemért; de aki mindvégig megáll, az megtartatik.
    Mát. 24,9., Mát. 24,13.
23. Mikor pedig abban a városban üldöznek titeket, szaladjatok a másikba. Mert bizony mondom néktek: be sem járjátok Izráel városait, míg az embernek Fia eljövend.
    Mát. 16,28.
24. Nem följebbvaló a tanítvány a tanítónál, sem a szolga az õ uránál.
    Luk. 6,40., Ján. 13,16., Ján. 15,20.
25. Elég a tanítványnak, ha olyan mint a mestere, és a szolga mint az õ Ura. Ha a házigazdát Belzebubnak hívták, mennyivel inkább az õ házanépét?!
    Mát. 12,24.
26. Azért ne féljetek tõlök. Mert nincs oly rejtett dolog, a mi napfényre ne jõne; és oly titok, a mi ki ne tudódnék.
    Márk. 4,22., Luk. 8,17., Luk. 12,2.
27. Amit néktek a sötétben mondok, a világosságban mondjátok; és amit fülbe súgva hallotok, a háztetõkrõl hirdessétek.
28. És ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.
    Luk. 12,4., Luk. 12,5., Jak. 4,12.
29. Nemde, két verebecskét meg lehet venni egy kis fillérért? És egy sem esik azok közül a földre a ti Atyátok akarata nélkül!
    Luk. 12,6., Luk. 12,7.
30. Néktek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak.
31. Ne féljetek azért; ti sok verebecskénél drágábbak vagytok.
32. Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek elõtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám elõtt;
33. aki pedig megtagad engem az emberek elõtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám elõtt.
    Márk. 8,38., Luk. 9,26., Luk. 12,9.
34. Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert.
35. Mert azért jöttem, hogy meghasonlást támaszszak az ember és az õ atyja, a leány és az õ anyja, a meny és az õ napa közt;
36. És hogy az embernek ellensége legyen az õ házanépe.
    Mik. 7,6., Luk. 12,51., Luk. 12,53.
37. aki inkább szereti atyját és anyját, hogynem engemet, nem méltó én hozzám; és aki inkább szereti fiát és leányát, hogynem engemet, nem méltó én hozzám.
    5 Móz. 33,9., Luk. 14,26., Luk. 14,27.
38. És aki föl nem veszi az õ keresztjét és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám.
    Mát. 16,24., Mát. 16,25., Márk. 8,34., Luk. 9,23., Luk. 14,27.
39. aki megtalálja az õ életét, elveszti azt; és aki elveszti az õ életét én érettem, megtalálja azt.
    Mát. 16,25., Márk. 8,35., Luk. 9,24., Luk. 17,33., Ján. 12,25.
40. aki titeket befogad, engem fogad be; és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött.
    Mát. 18,5., Luk. 9,48., Ján. 13,20.
41. aki befogadja a prófétát próféta nevében, prófétának jutalmát veszi; és aki befogadja az igazat igaznak nevében, igaznak jutalmát veszi;
42. És aki inni ád egynek e kicsinyek közül, csak egy pohár hideg vizet tanítvány nevében, bizony mondom néktek, el nem vesztheti jutalmát.
    Mát. 25,40., Márk. 9,41.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28.