A JÁNOS ÍRÁSA SZERINT VALÓ SZENT EVANGÉLIUM, 12 Fejezet

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21.

Jézus azért hat nappal a husvét elõtt méne Bethániába, a hol a megholt Lázár vala, akit feltámasztott a halálból.
Mát. 26,6., Márk. 14,3.
Vacsorát készítének azért ott néki, és Mártha szolgál vala fel; Lázár pedig egy vala azok közül, akik együt ülnek vala õ vele.
Mária azért elõvévén egy font igazi, drága nárdusból való kenetet, megkené a Jézus lábait, és megtörlé annak lábait a saját hajával; a ház pedig megtelék a kenet illatával.
Monda azért egy az õ tanítványai közül, Iskáriótes Júdás, Simonnak fia, aki õt elárulandó vala:
Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénáron, és miért nem adták a szegényeknek?
Ezt pedig nem azért mondá, mintha néki a szegényekre volna gondja, hanem mivelhogy tolvaj vala, és nála vala az erszény, és amit abba tesznek vala, elcsené.
Ján. 13,29.
Monda azért Jézus: Hagyj békét néki; az én temetésem idejére tartogatta õ ezt.
Mert szegények mindenkor vannak veletek, én pedig nem mindenkor vagyok.
5 Móz. 15,11., Mát. 26,11., Márk. 14,7.
A zsidók közül azért nagy sokaság értesült vala arról, hogy õ ott van: és oda menének nemcsak Jézusért, hanem hogy Lázárt is lássák, akit feltámasztott a halálból.
Ján. 11,43., Ján. 11,44.
A papifejedelmek pedig tanácskozának, hogy Lázárt is megöljék;
Mivelhogy a zsidók közül sokan õ miatta menének oda és hivének a Jézusban.
Másnap a nagy sokaság, a mely az ünnepre jött vala, hallván, hogy Jézus Jeruzsálembe jõ,
Pálmaágakat võn, és kiméne elébe, és kiált vala: Hozsánna: Áldott, aki jõ az Úrnak nevében, az Izráelnek amakirálya!
Mát. 21,9., Márk. 11,9., Luk. 19,38., Zsolt. 118,26.
Találván pedig Jézus egy szamarat, felüle arra, a mint meg van írva:
Ne félj Sionnak leánya: Ímé a te királyod jõ, szamárnak vemhén ülve.
Zak. 9,9.
Ezeket pedig nem értették eleinte az õ tanítványai: hanem mikor megdicsõítteték Jézus, akkor emlékezének vissza, hogy ezek õ felõle vannak megírva, és hogy ezeket mívelték õ vele.
A sokaság azért, a mely õ vele vala, mikor kihívta Lázárt a koporsóból és feltámasztotta õt a halálból, bizonyságot tõn.
Azért is méne õ elébe a sokaság, mivel hallá, hogy ezt a csodát mívelte vala.
Mondának azért a farizeusok egymás között: Látjátok-é, hogy semmit sem értek? Ímé, mind e világ õ utána megy.
Néhány görög is vala azok között, akik felmenének, hogy imádkozzanak az ünnepen:
Ezek azért a galileai Bethsaidából való Filephez menének, és kérék õt, mondván: Uram, látni akarjuk a Jézust.
Ján. 1,45.
Megy vala Filep és szóla Andrásnak, és viszont András és Filep szóla Jézusnak.
Jézus pedig felele nékik, mondván: Eljött az óra, hogy megdicsõíttessék az embernek Fia.
Ján. 17,1.
Bizony, bizony mondom néktek: Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem.
Aki szereti a maga életét, elveszti azt; és aki gyûlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt.
Mát. 10,39., Mát. 16,25., Márk. 8,35., Luk. 9,24., Luk. 17,33.
aki nékem szolgál, engem kövessen; és a hol én vagyok, ott lesz az én szolgám is: és aki nékem szolgál, megbecsüli azt az Atya.
Ján. 14,3., Ján. 17,24., 1 Thess. 4,17.
Most az én lelkem háborog; és mit mondjak? Atyám, ments meg engem ettõl az órától. De azért jutottam ez órára.
Atyám, dicsõítsd meg a te nevedet! Szózat jöve azért az égbõl: Meg is dicsõítettem, és újra megdicsõítem.
A sokaság azért, a mely ott állt és hallotta vala, azt mondá, hogy mennydörgött; mások mondának: Angyal szólt néki.
Felele Jézus és monda: Nem én érettem lõn e szó, hanem ti érettetek.
Most van e világ kárhoztatása; most vettetik ki e világ fejedelme:
És én, ha felemeltetem e földrõl, mindeneket magamhoz vonszok.
Ján. 3,14., Ján. 8,28.
Ezt pedig azért mondá, hogy megjelentse, milyen halállal kell meghalnia.
Felele néki a sokaság: Mi azt hallottuk a törvénybõl, hogy a Krisztus örökké megmarad: hogyan mondod hát te, hogy az ember Fiának fel kell emeltetnie? Kicsoda ez az ember Fia?
2 Sám. 7,13., Zsolt. 72,17., Zsolt. 89,29., Zsolt. 89,36., Zsolt. 110,4., Ésa. 9,6., Ésa. 9,7., Ezék. 37,25., Dán. 2,44., Dán. 7,14., Dán. 7,27.
Monda azért nékik Jézus: Még egy kevés ideig veletek van a világosság. Járjatok, a míg világosságotok van, hogy sötétség ne lepjen meg titeket: és aki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy.
Ján. 1,9., 1 Ján. 2,10.
Míg a világosságotok megvan, higyjetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek. Ezeket mondá Jézus, és elmenvén, elrejtõzködék elõlük.
És noha õ ennyi jelt tett vala elõttük, mégsem hivének õ benne:
Hogy beteljesedjék az Ésaiás próféta beszéde, a melyet monda: Uram, ki hitt a mi tanításunknak? és az Úr karjakinek jelentetett meg?
Ésa. 53,1.
Azért nem hihetnek vala, mert ismét monda Ésaiás:
Megvakította az õ szemeiket, és megkeményítette az õ szívöket; hogy szemeikkel ne lássanak és szívökkel ne értsenek, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam õket.
Ésa. 6,9., Mát. 13,14., Márk. 4,12., Luk. 8,10., Csel. 28,27., Róm. 11,8.
Ezeket mondá Ésaiás, a mikor látta az õ dicsõségét; és beszéle õ felõle.
Ésa. 6,1.
Mindazáltal a fõemberek közül is sokan hivének õ benne: de a farizeusok miatt nem vallák be, hogy ki ne rekesztessenek a gyülekezetbõl:
Ján. 7,48.
Mert inkább szerették az emberek dicséretét, mintsem az Istennek dicséretét.
Ján. 5,44.
Jézus pedig kiálta és monda: aki hisz én bennem, nem én bennem hisz, hanem abban, aki elküldött engem.
És aki engem lát, azt látja, aki küldött engem.
Ján. 14,9.
És világosságul jöttem e világra, hogy senki ne maradjon a sötétségben, aki én bennem hisz.
Ján. 8,12., Ján. 9,5.
És ha valaki hallja az én beszédeimet és nem hisz, én nem kárhoztatom azt: mert nem azért jöttem, hogy kárhoztassam a világot, hanem hogy megtartsam a világot.
Ján. 3,17.
aki megvet engem és nem veszi be az én beszédeimet, van annak, aki õt kárhoztassa: a beszéd, a melyet szólottam, az kárhoztatja azt az utolsó napon.
Mert én nem magamtól szóltam; hanem az Atya, aki küldött engem, õ parancsolta nékem, hogy mit mondjak és mit beszéljek.
Ján. 14,10.
És tudom, hogy az õ parancsolata örök élet. A miket azért én beszélek, úgy beszélem, a mint az Atya mondotta vala nékem.