ZSOLTÁROK KÖNYVE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 124, 125, 126, 127, 128, 129, 130, 131, 132, 133, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 150.

1. Az Ezrahita Ethán tanítása.
   1 Kir. 4,31., 1 Krón. 15,19.
2. Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségrõl nemzetségre hirdetem a te hûséges voltodat az én számmal!
3. Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerõsíted a te hûséges voltodat az egekben, mondván:
4. Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak:
   2 Sám. 7,11., 2 Sám. 7,16., 2 Sám. 23,5.
5. Mindörökké megerõsítem a te magodat, és nemzetségrõl nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela.
6. És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hûséges voltodat is a szentek gyülekezetében.
   Zsolt. 19,2.
7. Mert a felhõkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, s ki olyan, mint az Úr, az istenek fiai között?
   2 Móz. 15,11., Zsolt. 86,8.
8. Igen rettenetes Isten õ a szentek gyûlésében, és félelmetes mindazokra, akik körülte vannak.
   Dán. 7,10.
9. Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erõs, mint te vagy Uram? És a te hûséges voltod körülvesz téged.
   Zsolt. 89,4., Zsolt. 89,35.
10. Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az õ habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat.
    Jób. 9,8.
11. Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erõs karoddal elszélesztetted ellenségeidet.
12. Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad.
    Zsolt. 24,1., Zsolt. 24,2., Zsolt. 50,12.
13. Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek.
    Jób. 9,3.
14. A te karod hatalommal teljes, a te kezed erõs, a te jobbod méltóságos.
15. Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hûség jár a te orczád elõtt.
    Zsolt. 89,9., Zsolt. 97,2.
16. Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram!
    Ésa. 2,5.
17. A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak.
    Zsolt. 105,3.
18. Mert az õ erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is.
    Zsolt. 75,11., Zsolt. 132,17.
19. Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk.
    Zsolt. 84,10., Zsolt. 84,12.
20. Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népbõl választottat;
    2 Sám. 3,18., Zsolt. 78,70., Zsolt. 78,71., 2 Sám. 7,8., 2 Sám. 7,9.
21. Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel õt.
    1 Sám. 13,14.
22. akivel állandóan vele lesz az én kezem, sõt az én karom erõsíti meg õt.
23. Nem nyomhatja õt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg õt;
24. Mert õ elõtte rontom meg az õ szorongatóit, és verem meg az õ gyûlölõit.
    Zsolt. 18,1., Zsolt. 18,51.
25. És vele lesz az én hûségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az õ szarva.
    Zsolt. 61,8., Zsolt. 132,17., Zsolt. 132,18.
26. És rávetem az õ kezét a tengerre, és az õ jobbját a folyóvizekre.
    Zsolt. 72,8., 2 Sám. 8,12., 2 Sám. 8,15., 2 Sám. 10,19.
27. Õ így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kõsziklája!
    Zsolt. 18,2.
28. Én meg elsõszülöttemmé teszem õt és feljebbvalóvá a föld királyainál.
    Zsolt. 2,7., 2 Sám. 8,12., 2 Sám. 10,19.
29. Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos marad õ vele.
    2 Sám. 7,16., 2 Sám. 23,5.
30. És az õ magvát örökkévalóvá teszem, és az õ királyi székét, mint az egeknek napjait.
    2 Sám. 7,12., 2 Sám. 7,16.
31. Ha az õ fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzésem szerint;
32. Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat:
33. Akkor vesszõvel látogatom meg az õ bûnöket, és vereségekkel az õ álnokságukat;
34. De az én kegyelmemet nem vonom meg tõle, és az én hûséges voltomban nem hazudom.
35. Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom.
    Zsolt. 89,4., Zsolt. 89,9.
36. Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot?
    Zsolt. 89,4., Zsid. 9,13., Zsid. 9,17.
37. Az õ magva örökké megmarad, és az õ királyi széke olyan elõttem, mint a nap.
    2 Sám. 7,16., Luk. 1,32., Luk. 1,33.
38. Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhõben lévõ bizonyság. Szela.
39. De te mégis elvetetted és megútáltad õt, és megharagudtál a te felkentedre.
    1 Kir. 9,2., 1 Kir. 9,4., 1 Kir. 9,9.
40. Felbontottad a te szolgáddal kötött szövetséget, földre tiportad az õ koronáját.
    2 Kir. 21,11., 2 Kir. 21,16., 2 Kir. 25,8., 2 Kir. 25,11.
41. Lerontottad az õ kõfalait mind; romokká tetted erõsségeit.
42. Zsákmányolták õt mind az úton járók; gyalázattá lõn az õ szomszédai elõtt.
43. Felmagasztaltad az õ szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét.
44. Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted õt a harczban.
45. Eltörlötted az õ fényességét, és az õ királyi székét a földre vetetted.
46. Az õ ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela.
47. Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, és ég a te haragod, mint a tûz?
    Zsolt. 79,5., Zsolt. 77,8.
48. Emlékezzél meg rólam: mily rövid az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait!
    Zsolt. 90,9., Zsolt. 90,10.
49. Kicsoda oly erõs, hogy éljen és ne lásson halált s megszabadítsa magát a Seolnak kezébõl? Szela.
    Zsid. 9,27., Zsolt. 49,11.
50. Hol van a te elõbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hûséges voltodra!
    Zsolt. 89,4., Zsolt. 89,36.
51. Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek gyalázatját hordozom keblemben,
52. A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit.
53. Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 124, 125, 126, 127, 128, 129, 130, 131, 132, 133, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 150.