A JÁNOS ÍRÁSA SZERINT VALÓ SZENT EVANGÉLIUM, 1 Fejezet

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21.

Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.
Ez kezdetben az Istennél vala.
Minden õ általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett.
Õ benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága;
És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt.
Vala egy Istentõl küldött ember, kinek neve János.
Ez jött tanúbizonyságul, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higyjen õ általa.
Nem õ vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról.
Az igazi világosság eljött volt már a világba, a mely megvilágosít minden embert.
A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg õt.
Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be õt.
Valakik pedig befogadák õt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az õ nevében hisznek;
aki nem vérbõl, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentõl születtek.
És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az õ dicsõségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsõségét), aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.
János bizonyságot tett õ róla, és kiáltott, mondván: Ez vala, akirõl mondám: aki utánam jõ, elõttem lett, mert elõbb volt nálamnál.
Ján. 1,27., Ján. 1,30.
És az õ teljességébõl vettünk mindnyájan kegyelmet is kegyelemért.
Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig és az igazság Jézus Krisztus által lett.
Az Istent soha senki nem látta; az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelében van, az jelentette ki õt.
És ez a János bizonyságtétele, a mikor a zsidók papokat és Lévitákat küldöttek Jeruzsálembõl, hogy megkérdezzék õt: Kicsoda vagy te?
És megvallá és nem tagadá; és megvallá, hogy: Nem én vagyok a Krisztus.
Ján. 3,28.
És kérdezék õt: Kicsoda tehát? Illés vagy-é te? És monda: Nem vagyok. A próféta vagy-é te? És õ felele: Nem.
Mondának azért néki: Kicsoda vagy? Hogy megfelelhessünk azoknak, akik minket elküldöttek: Mit mondasz magad felõl?
Monda: Én kiáltó szó vagyok a pusztában. Egyengessétek az Úrnak útját, a mint megmondotta Ésaiás próféta.
Ésa. 40,3.
És a küldöttek a farizeusok közül valók voltak:
És megkérdék õt és mondának néki: Miért keresztelsz tehát, ha te nem vagy a Krisztus, sem Illés, sem a próféta?
Felele nékik János, mondván: Én vízzel keresztelek; de köztetek van, akit ti nem ismertek.
Õ az, aki utánam jõ, aki elõttem lett, akinek én nem vagyok méltó, hogy saruja szíjját megoldjam.
Ján. 1,15., Ján. 1,30., Mát. 3,11.
Ezek Béthabarában lettek, a Jordánon túl, a hol János keresztel vala.
Másnap látá János Jézust õ hozzá menni, és monda: Ímé az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bûneit!
Jel. 5,12., Ésa. 53,7.
Ez az, akirõl én ezt mondám: Én utánam jön egy férfiú, aki elõttem lett, mert elõbb volt nálamnál.
Ján. 1,15., Ján. 1,27.
És én nem ismertem õt; de hogy megjelentessék Izráelnek, azért jöttem én, aki vízzel keresztelek.
És bizonyságot tõn János, mondván: Láttam a Lelket leszállani az égbõl, mint egy galambot; és megnyugovék õ rajta.
Mát. 3,16., Márk. 1,10., Luk. 3,21.
És én nem ismertem õt; de aki elkülde engem, hogy vízzel kereszteljek, az mondá nékem: akire látod a Lelket leszállani és rajta megnyugodni, az az, aki keresztel Szent Lélekkel.
Mát. 3,11., Csel. 1,5.
És én láttam, és bizonyságot tettem, hogy ez az Isten Fia.
Másnap ismét ott állt vala János és kettõ az õ tanítványai közül;
És ránézvén Jézusra, a mint ott jár vala, monda: Ímé az Isten Báránya!
Ján. 1,29.
És hallá õt a két tanítvány, a mint szól vala, és követék Jézust.
Jézus pedig hátrafordulván és látván, hogy követik azok, monda nékik:
Mit kerestek? Azok pedig mondának néki: Rabbi, (a mi megmagyarázva azt teszi: Mester) hol lakol?
Monda nékik: Jõjjetek és lássátok meg. Elmenének és megláták, hol lakik; és nála maradának azon a napon: vala pedig körülbelül tíz óra.
A kettõ közül, akik Jánostól ezt hallották és õt követték vala, András volt az egyik, a Simon Péter testvére.
Mát. 4,18.
Találkozék ez elõször a maga testvérével, Simonnal, és monda néki: Megtaláltuk a Messiást (a mi megmagyarázva azt teszi: Krisztus);
És vezeté õt Jézushoz. Jézus pedig reá tekintvén, monda: Te Simon vagy, a Jóna fia; te Kéfásnak fogsz hivatni (a mi megmagyarázva: Kõszikla).
Mát. 16,18., Mát. 16,19.
A következõ napon Galileába akart menni Jézus; és találkozék Fileppel, és monda néki: Kövess engem!
Filep pedig Bethsaidából, az András és Péter városából való volt.
Ján. 12,21.
Találkozék Filep Nátánaellel, és monda néki: aki felõl írt Mózes a törvényben, és a próféták, megtaláltuk a názáreti Jézust, Józsefnek fiát.
1 Móz. 3,15., 1 Móz. 22,18., 1 Móz. 49,10., 5 Móz. 18,15., 5 Móz. 18,18., 2 Sám. 7,12., Ésa. 4,1., Ésa. 7,14., Ésa. 9,6., Ésa. 40,10., Ésa. 40,11., Ésa. 53,1., Ésa. 53,12., Jer. 23,5., Jer. 33,14., Jer. 33,15., Ezék. 34,23., Ezék. 37,24., Dán. 9,24., Mik. 5,2., Zak. 6,12., Zak. 6,13., Zak. 9,9.
És monda néki Nátánael: Názáretbõl támadhat-é valami jó? Monda néki Filep: Jer és lásd meg!
Ján. 7,41.
Látá Jézus Nátánaelt õ hozzá menni, és monda õ felõle: Ímé egy igazán Izráelita, akiben hamisság nincsen.
Monda néki Nátánael: Honnan ismersz engem? Felele Jézus és monda néki: Mielõtt hítt téged Filep, láttalak téged, a mint a fügefa alatt voltál.
Felele Nátánael és monda néki: Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy az Izráel Királya!
Zak. 9,9.
Felele Jézus és monda néki: Hogy azt mondám néked: láttalak a fügefa alatt, hiszel? Nagyobbakat látsz majd ezeknél.
És monda néki: Bizony, bizony mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok a megnyilt eget, és az Isten angyalait, a mint felszállnak és leszállnak az ember Fiára.
1 Móz. 28,12., Mát. 4,11., Márk. 1,13., Luk. 22,43.