MÓZES V. KÖNYVE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34.

1. A Lévita-papoknak, a Lévi egész nemzetségének ne legyen se része, se öröksége Izráellel, hanem éljenek az Úrnak tüzes áldozatjaiból és örökségébõl.
   5 Móz. 14,27., 5 Móz. 14,29., 4 Móz. 18,20.
2. Annakokáért ne legyen néki öröksége az õ atyjafiai között: Az Úr az õ öröksége, a mint megmondotta néki.
3. És ez legyen a papoknak törvényes része a néptõl, azoktól, akik áldoznak akár ökörrel, akár juhval, hogy a papnak adják a lapoczkát, a két állat és a gyomrot.
   2 Móz. 29,27., 2 Móz. 29,28., 3 Móz. 7,31., 3 Móz. 7,34.
4. A te gabonád, mustod és olajod zsengéjét, és a te juhaid gyapjának zsengéjét néki adjad;
   4 Móz. 18,12.
5. Mert õt választottaki az Úr, a te Istened minden te nemzetséged közül, hogy álljon szolgálatra az Úrnak nevében, õ és az õ fiai minden idõben.
   2 Móz. 28,1., 2 Móz. 28,3.
6. Mikor pedig eljön a Lévita valamelyikbõl a te egész Izráelben lévõ kapuid közül, a hol õ lakik és bemegy az õ lelkének teljes kívánsága szerint arra a helyre, a melyet kiválaszt az Úr:
7. Szolgáljon az Úrnak az õ Istenének nevében, mint az õ többi atyjafiai, a Léviták, akik ott állanak az Úr elõtt.
8. Az eledelekben egyenlõképen részesedjenek, kivéve azt, amit eladott valaki az õ atyai örökségébõl.
9. Mikor te bemégy arra a földre, a melyet az Úr, a te Istened ád néked: ne tanulj cselekedni azoknak a népeknek útálatosságai szerint.
   5 Móz. 12,30.
10. Ne találtassék te közötted, aki az õ fiát vagy leányát átvigye a , tûzön se jövendõmondó, se igézõ, se jegymagyarázó, se varázsló;
    3 Móz. 18,21., 3 Móz. 20,27., 1 Sám. 28,7., 1 Sám. 28,9., 3 Móz. 19,26.
11. Se bûbájos, se ördöngõsöktõl tudakozó, se titok-fejtõ, se halottidézõ;
    1 Sám. 28,8., 1 Sám. 28,11., Ésa. 8,19.
12. Mert mind útálja az Úr, aki ezeket míveli, és ez ilyen útálatosságokért ûzi ki õket az Úr, a te Istened te elõled.
    5 Móz. 12,30., 5 Móz. 12,31.
13. Tökéletes légy az Úrral, a te Isteneddel.
14. Mert ezek a nemzetek, akiket te elûzesz, igézõkre és jövendõmondókra hallgatnak; de tenéked nem engedett ilyet az Úr, a te Istened.
15. Prófétát támaszt néked az Úr, a te Istened te közüled, a te atyádfiai közül, olyat mint én: azt hallgassátok!
    Ján. 1,46., Csel. 3,22., Csel. 7,37.
16. Mind a szerint, amint kérted az Úrtól, a te Istenedtõl a Hóreben a gyülekezésnek napján mondván: Ne halljam többé az Úrnak, az én Istenemnek szavát, és ne lássam többé ezt a nagy tüzet, hogy meg ne haljak!
    2 Móz. 20,18., 2 Móz. 20,19.
17. Az Úr pedig monda nékem: Jól mondták amit mondtak.
    5 Móz. 5,28., 5 Móz. 5,29.
18. Prófétát támasztok nékik az õ atyjokfiai közül, olyat mint te, és az én ígéimet adom annak szájába, és megmond nékik mindent, amit parancsolok néki.
    Ján. 1,46., Ján. 12,50., Ján. 12,49., Ján. 15,22., Ján. 17,26.
19. És ha valaki nem hallgat az én ígéimre, a melyeket az én nevemben szól, én megkeresem azon!
    Ján. 12,48., Ján. 12,50.
20. De az a próféta, aki olyat mer szólani az én nevemben, amit én nem parancsoltam néki szólani, és aki idegen istenek nevében szól: haljon meg az a próféta.
    5 Móz. 13,5., Jer. 14,14., Jer. 14,15.
21. Ha pedig azt mondod a te szívedben: miképen ismerhetjük meg az ígét, a melyet nem mondott az Úr?
22. Ha a próféta az Úr nevében szól, és nem lesz meg, és nem teljesedik be a dolog: ez az a szó, a melyet nem az Úr szólott; elbizakodottságból mondotta azt a próféta; ne félj attól!

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34.