MÓZES V. KÖNYVE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34.

1. Mikor kiírtja az Úr, a te Istened a nemzeteket, akiknek földjét néked adja az Úr, a te Istened, és bírni fogod õket, és lakozol az õ városaikban és az õ házaikban:
   2 Móz. 3,8.
2. Válaszsz ki magadnak három várost a te földeden, a melyet az Úr, a te Istened ád néked, hogy örököljed azt.
   2 Móz. 21,13., 2 Móz. 21,14., 4 Móz. 35,10., 4 Móz. 35,11.
3. Készítsd meg magadnak az utat azokhoz, és oszszad három részre a te országod határát, a melyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül; azok arra valók legyenek, hogy minden gyilkos oda meneküljön.
   2 Móz. 21,13., 2 Móz. 21,14.
4. Ez pedig a gyilkos törvénye, aki oda menekül, hogy élve maradjon: aki nem szándékosan öli meg az õ felebarátját, és nem gyûlöli vala azt azelõtt;
   2 Móz. 21,13.
5. aki például elmegy az õ felebarátjával az erdõre fát vágni, és meglódul a keze a fejszével, hogy levágja a fát, és leesik a vas a nyelérõl, és úgy találja az õ felebarátját, hogy az meghal: az ilyen meneküljön e városok egyikébe, hogy élve maradjon.
6. Különben a vérbosszuló rokon ûzõbe veszi az õ szívének búsulásában, és eléri, ha az út hosszú leend, és agyon üti õt, holott nem méltó a halálra, mivel azelõtt nem gyûlölte azt.
   4 Móz. 35,12.
7. Azért én parancsolom néked, mondván: Három várost válaszsz magadnak.
8. Ha pedig az Úr, a te Istened kiterjeszti a te határodat, a mint megesküdt a te atyáidnak, és néked adja mind az egész földet, a melynek megadását megígérte volt a te atyáidnak;
   1 Móz. 28,13., 1 Móz. 28,14.
9. (Hogyha megtartod mind e parancsolatot, megtévén azt, amit én ma parancsolok néked, tudniillik, hogy szeressed az Urat, a te Istenedet, és járj az õ utain minden idõben): akkor e háromhoz szerezz még három várost.
   Józs. 20,7., Józs. 20,8.
10. Hogy ártatlan vér ne ontassék ki a te földeden, a melyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül, és hogy a vér ne legyen rajtad.
11. De hogyha lesz valaki, aki gyûlöli az õ felebarátját, és meglesi azt, és reá támad és úgy üti meg, hogy meghal, és bemenekül valamelyikbe e városok közül:
    2 Móz. 21,14., 4 Móz. 35,16., 4 Móz. 35,20., 4 Móz. 35,21.
12. Akkor az õ városának vénei küldjenek embereket, és vonják ki azt onnét, és adják azt a vérbosszúló rokon kezébe, hogy meghaljon.
13. Ne nézz reá szánalommal, hanem tisztítsd ki az ártatlan vérontást Izráelbõl, hogy jól legyen dolgod.
    5 Móz. 15,5.
14. A te felebarátodnak határát el ne told, a mely határt az õsök vetettek a te örökségedben, a melyet örökölni fogsz azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked, hogy bírjad azt.
    5 Móz. 27,17., Péld. 22,28.
15. Ne álljon elõ egy tanú senki ellen semmiféle hamisság és semmiféle bûn miatt; akármilyen bûnben bûnös valaki, két tanú szavára vagy három tanú szavára álljon a dolog.
    4 Móz. 35,30., Mát. 18,16.
16. Ha valaki ellen gonosz tanú áll elõ, hogy pártütéssel vádolja õt:
17. Akkor álljon az a két ember, akiknek ilyen perök van, az Úr elé, a papok és a bírák elé, akik abban az idõben lesznek;
    5 Móz. 17,9.
18. És a bírák vizsgálják meg jól a dolgot, és ha hazug tanú lesz a tanú, aki hazugságot szólott az õ atyjafia ellen:
19. Úgy cselekedjetek azzal, a mint õ szándékozott cselekedni az õ atyjafiával. Így tisztítsd ki közüled a gonoszt;
    Péld. 19,5., Péld. 19,9.
20. Hogy akik megmaradnak, hallják meg, és féljenek, és többször ne cselekedjenek te közötted ilyen gonosz dolgot.
    5 Móz. 13,11.
21. Ne nézz reá szánalommal; lelket lélekért, szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért.
    3 Móz. 24,20., 3 Móz. 24,21.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34.