BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31.

Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
Préd. 7,1.
A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettõt pedig az Úr szerzi.
Péld. 29,13.
Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
Péld. 27,12.
Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
Zsolt. 34,13., Zsolt. 34,16.
Tövisek és tõrök vannak a gonosznak útában; aki megõrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
Tanítsd a gyermeket az õ útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
Péld. 22,15.
A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevõ a kölcsönadónak.
aki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az õ haragjának vesszeje megtöretik.
Jób. 4,8.
Az irgalmas szemû ember megáldatik, mert adott az õ kenyerébõl a szegénynek.
Péld. 21,20., 2 Kor. 9,6., 2 Kor. 9,9.
Ûzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
aki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja akirály.
Zsolt. 101,6.
Az Úrnak szemei megõrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
Péld. 21,25., Péld. 26,13.
Mély verem az idegen asszonyoknak szája; akire haragszik az Úr, oda esik.
Péld. 23,27., Préd. 7,26.
A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elûzi õ tõle azt.
Péld. 13,24., Péld. 19,18., Péld. 24,17.
aki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az õ marháját; aki ád a gazdagnak: végre szûkölködésre jut.
Péld. 22,22., Péld. 22,23.
Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
Mert gyönyörûséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldõidnek.
Ne rabold ki a szegényt, mert szegény õ; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
Péld. 22,16., Zak. 7,10.
Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az õ kirablóik életét elragadja.
2 Móz. 22,22., 2 Móz. 22,24., Jób. 31,21., Jób. 31,23.
Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködõvel ne menj;
Hogy el ne tanuld az õ útait, és tõrt ne keress tennen magadnak.
Ne légy azok közt, akik kézbe csapnak, akik adósságért kezeskednek.
Péld. 6,1., Péld. 6,3., Péld. 11,15.
Ha nincs néked mibõl megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
5 Móz. 22,26., 5 Móz. 22,27.
Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
2 Móz. 19,14., 2 Móz. 27,17., Péld. 23,10.
Láttál-é az õ dolgában szorgalmatos embert? akirályok elõtt álland, nem marad meg az alsó rendûek között.
1 Kir. 11,28.