BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI, 23 Fejezet

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31.

Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van elõtted.
És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
Ne kivánd az õ csemegéit; mert ezek hazug étkek.
Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtõl szünjél meg.
1 Tim. 6,9.
Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyû, és az ég felé elrepül!
Ne egyél az irígy szemûnek étkébõl, és ne kivánd az õ csemegéit;
Mert mint aki számítgatja a falatot magában, olyan õ: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
Péld. 14,7., Mát. 7,6.
Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
5 Móz. 19,14., Péld. 22,28.
Mert az õ megváltójuk erõs, az forgatja az õ ügyöket ellened!
Péld. 22,3.
Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
Ne vond el a gyermektõl a fenyítéket; ha megvered õt vesszõvel, meg nem hal.
Péld. 20,3., Péld. 22,15.
Te vesszõvel vered meg õt: és az õ lelkét a pokolból ragadod ki.
Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
Péld. 23,25., Péld. 27,11.
És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
Ne irígykedjék a te szíved a bûnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
Péld. 1,10.
Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
1 Tim. 4,8.
Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
Péld. 15,5.
Ne légy azok közül való, akik borral dõzsölnek; azok közül, akik hússal dobzódnak.
Ésa. 7,11., Ésa. 7,22., Róm. 13,13.
Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
Hallgasd a te atyádat, aki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
Péld. 23,24., Péld. 1,8.
Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
2 Móz. 20,12.
Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülõje annak vígadoz.
Péld. 23,15., Péld. 23,16.
Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülõd.
Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megõrizzék.
Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
Péld. 22,14.
És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
A bornál mulatóknak, akik mennek a jó bor kutatására.
Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az õ csillogását; könnyen alá csuszamlik,
Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
Hós. 4,11., Mát. 5,28.
És olyan leszel, mint aki fekszik a tenger közepiben, és aki fekszik az árbóczfának tetején.
Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.