BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI, 16 Fejezet

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31.

Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
Péld. 19,21., Jer. 10,23.
Minden útai tiszták az embernek a maga szemei elõtt; de aki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
Péld. 21,2.
Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
Zsolt. 37,5., 1 Pét. 5,7.
Mindent teremtett az Úr az õ maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
Jób. 21,30., Róm. 2,6., Róm. 2,11.
Útálatos az Úrnak minden, aki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
Péld. 6,16., Péld. 6,17.
Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bûn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
Dán. 4,24.
Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
Péld. 15,16., 1 Tim. 6,6.
Az embernek elméje gondolja meg az õ útát; de az Úr igazgatja annak járását.
Péld. 16,1., Péld. 19,21.
Jósige van akirály ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az õ szája.
Péld. 16,12., Péld. 31,9.
Az Úré az igaz mérték és mérõserpenyõ, az õ mûve minden mérõkõ.
5 Móz. 25,13.
Útálatos legyen akirályoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erõsíttetik meg akirályiszék.
Kedvesek akirályoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti akirály.
Péld. 16,10., Zsolt. 101,6.
akirálynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
akirálynak vidám orczájában élet van, jóakaratja olyan, mint a tavaszi esõ fellege.
Péld. 19,12.
Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
Péld. 3,13., Péld. 3,15., Zsolt. 119,72.
Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, aki megõrzi az õ útát.
A megromlás elõtt kevélység jár, és az eset elõtt felfuvalkodottság.
Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
Ésa. 57,15.
aki figyelmez az igére, jót nyer; és aki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
Jer. 17,7., Jer. 17,8.
aki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
Életnek kútfeje az értelem annak, aki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
Péld. 13,14.
A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az õ száját, és az õ ajkain öregbíti a tudományt.
Lépesméz a gyönyörûséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
Van oly út, mely igaz az ember szeme elõtt, de vége a halálnak úta.
Péld. 14,12.
A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az õ szája kényszeríti õt.
A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az õ ajkain mintegy égõ tûz van;
Péld. 12,17., Jak. 3,6.
A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
Az erõszakos ember elhiteti az õ felebarátját, és nem jó úton viszi õt.
aki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; aki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
Jobb a hosszútûrõ az erõsnél; és aki uralkodik a maga indulatján, annál, aki várost vesz meg.
Péld. 15,18.
Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.