BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI, 3 Fejezet

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31.

Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megõrizze a te elméd;
Péld. 1,8., Péld. 1,9.
Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendõs életet, és békességet hoznak néked bõven.
5 Móz. 8,1., 5 Móz. 30,16.
Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;
Mát. 5,7., Mát. 5,44., Mát. 5,48., 5 Móz. 6,7., 5 Móz. 6,8.
Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei elõtt.
Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédbõl; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.
Zsolt. 125,1.
Minden te útaidban megismered õt; akkor õ igazgatja a te útaidat.
Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
1 Kor. 4,7., Péld. 26,12.
Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.
Jób. 21,24.
Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjébõl.
Malak. 3,10.
Eképen megtelnek a te csûreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.
5 Móz. 28,1., 5 Móz. 28,8.
Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az õ dorgálását.
Zsid. 12,5., Zsid. 12,7.
Mert akit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az õ fiát akit kedvel.
Boldog ember, aki megnyerte a bölcseséget, és az ember, aki értelmet szerez.
Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és akiásott aranynál ennek jövedelme.
Péld. 8,11., Jób. 28,15., Jób. 28,19.
Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörûségeid nem hasonlíthatók hozzá.
Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.
Az õ útai gyönyörûséges útak, és minden ösvényei: békesség.
Életnek fája ez azoknak, akik megragadják, és akik megtartják boldogok!
Péld. 3,16., Mát. 7,21., Jak. 1,25.
Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erõsítette az eget értelemmel.
Zsolt. 136,5., Zsolt. 136,6.
Az õ tudománya által fakadtak ki a mélységbõl a vizek, és a felhõk csepegnek harmatot,
Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtõl, õrizd meg az igaz bölcseséget, és a meggondolást!
Jób. 28,28.
És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.
Péld. 3,16., Péld. 3,17.
Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.
Zsolt. 37,23., Zsolt. 37,24.
Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörûséges lesz a te álmod.
Jób. 11,19.
Ne félj a hirtelen való félelemtõl, és a gonoszok pusztításától, ha eljõ;
Zsolt. 91,5., Zsolt. 91,9.
Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megõrzi a te lábadat a fogságtól.
Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, akiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.
Péld. 11,17., Péld. 25,27., Préd. 11,2.
Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, amit kér.
Jak. 2,15., Jak. 2,17.
Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott õ együtt ül bátorságosan te veled.
Zsolt. 15,1., Zsolt. 15,3.
Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.
Mát. 5,38., Mát. 5,40.
Ne irígykedjél az erõszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.
Zsolt. 71,1.
Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az õ titka.
Zsolt. 25,14.
Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.
5 Móz. 28,15., 5 Móz. 28,68.
Hakik csúfolók, õ megcsúfolja azokat; a szelídeknek pedig ád kedvességet.
Zsolt. 18,27.
A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.
Zsolt. 119,6.