BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI, 21 Fejezet

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31.

Mint a vizeknek folyásai, olyan akirálynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!
Az embernek minden úta igaz a maga szemei elõtt; de a szívek vizsgálója az Úr.
Péld. 16,2.
Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál.
Ésa. 1,11., Ésa. 1,16., Hós. 6,6.
A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bûn.
A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra van; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre jut.
Péld. 10,4., Péld. 13,4.
A hamisságnak nyelvével gyûjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, akik a halált keresik.
Péld. 10,2.
Az istentelenek pusztítása magával ragadja õket; mert nem akartak igazságot cselekedni.
Péld. 5,22., Jak. 5,1., Jak. 5,5.
Tekervényes a bûnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.
Jobb a tetõ ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.
Péld. 25,24.
Az istentelennek lelke kiván gonoszt; és az õ szeme elõtt nem talál könyörületre az õ felebarátja.
Mikor a csúfolót büntetik, az együgyû lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, õ veszi eszébe a tudományt.
Péld. 19,25.
Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.
aki bedugja fülét a szegény kiáltására; õ is kiált, de meg nem hallgattatik.
A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.
Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedõinek.
Péld. 10,23.
Az embr, aki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.
Szûkölködõ ember lesz, aki szereti az örömet; aki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!
Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.
Péld. 11,8.
Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddõdõ és haragos asszonynyal.
Péld. 21,9.
Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.
aki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.
Péld. 22,9.
A hõsök városába felmegy a bölcs, és lerontja az õ bizodalmoknak erejét.
Préd. 9,15., Préd. 9,17.
aki megõrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.
Péld. 18,21.
A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, aki haragjában kevélységet cselekszik.
A restnek kivánsága megemészti õt; mert az õ kezei nem akarnak dolgozni.
Péld. 19,15., Péld. 22,13., Péld. 26,14.
Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, és nem tartóztatja meg adományát.
Zsolt. 37,26.
Az istentelenek áldozatja útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.
Péld. 15,8.
A hazug bizonyság elvész; aki pedig jól figyelmez, örökké szól.
Péld. 19,5., Péld. 19,9.
Megkeményíti az istentelen ember az õ orczáját; az igaz pedig jól rendeli az õ útát.
Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.
Péld. 19,21.
Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!
Zsolt. 33,17.