BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31.

Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
Péld. 15,17.
Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
Jer. 17,10.
A gonosztevõ hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
aki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtõjét; aki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
Péld. 14,31., Péld. 24,17., Péld. 24,18.
A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
Nem illik a bolondnak az ékes beszéd, még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
Drága kõ az ajándék elfogadójának szemei elõtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
Elfedezi a vétket, aki keresi a szeretetet; aki pedig ismétlen elõhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
Péld. 19,11.
Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
Zsolt. 141,5.
Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az õ bolondságában.
aki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
Róm. 12,17.
Mint aki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelõtte kihatna, hagyd el a versengést.
Péld. 20,3.
aki igaznak mondja a bûnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettõ.
Péld. 24,24., Ésa. 5,22., Ésa. 5,23.
Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
Minden idõben szeret, aki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
Péld. 18,24., Luk. 10,36., Luk. 10,37.
Értelmetlen ember az, aki kezét adja, fogadván kezességet barátja elõtt.
Szereti a gonoszt, aki szereti a háborúságot; aki magasbítja kapuját, romlást keres.
Az elfordult szívû ember nem nyerhet jót, és aki az õ nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
aki szül bolondot, szüli õ magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
Péld. 17,25.
A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
Péld. 15,13., Péld. 15,15.
A kebelbõl kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
Péld. 17,15., 5 Móz. 16,19.
Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
Búsulása az õ atyjának a bolond fiú, és az õ szülõjének keserûsége.
Péld. 17,21., Péld. 10,1., Péld. 15,20., Péld. 19,13., Péld. 19,26.
Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
aki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és aki higgadt lelkû, az értelmes férfiú.
Jak. 1,19.
Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
Jób. 18,5.