BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31.

A bölcs fiú enged atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád.
Péld. 15,5.
A férfi az õ szájának gyümölcsébõl él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.
Péld. 12,13.
aki megõrzi az õ száját, megtartja önmagát; aki felnyitja száját, romlása az annak.
Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik.
Péld. 12,23.
A hamis dolgot gyûlöli az igaz; az istentelen pedig gyûlölségessé tesz és megszégyenít.
Zsolt. 101,3., Zsolt. 101,8.
Az igazság megõrzi azt, aki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bûnöst.
Zsolt. 34,22.
Van, aki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van.
Az ember életének váltsága lehet az õ gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést.
Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek szövétneke kialszik.
Zsolt. 112,4., Jób. 18,5., Jób. 18,6., Jób. 21,17.
Csak háborúság lesz a kevélységbõl: azoknál pedig, akik a tanácsot beveszik, bölcseség van.
Péld. 11,14.
A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; aki pedig kezével gyûjt, megõregbíti azt.
Péld. 10,2., Péld. 20,2.
A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája.
Péld. 13,19.
Az igének megútálója megrontatik; aki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi.
A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására.
Péld. 10,11., Péld. 16,22., Péld. 14,27.
Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény.
Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az õ bolondságát.
Péld. 12,22.
Az istentelen követ bajba esik; a hívséges követ pedig gyógyulás.
Péld. 25,13.
Szegénység és gyalázat lesz azon, aki a fenyítéktõl magát elvonja; aki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.
A megnyert kivánság gyönyörûséges a léleknek, és útálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól.
Péld. 13,12.
aki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; aki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.
A bûnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet Isten.
A jó örökséget hágy unokáinak; a bûnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára.
Jób. 27,17.
Bõ étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, aki igazságtalansága által vész el.
Péld. 12,23.
aki megtartóztatja az õ vesszejét, gyûlöli az õ fiát; aki pedig szereti azt, megkeresi õt fenyítékkel.
Péld. 22,15., Péld. 23,13.
Az igaz eszik az õ kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szûkölködik.
Zsolt. 34,10.