És monda nékik: Elmenvén e széles világra, hirdessétek az Evangéliumot minden teremtésnek.
[…] Azokat pedig, akik hisznek, ilyen jelek
követik: az én nevemben ördögöket ûznek; új
nyelveken szólnak. Kígyókat vesznek föl; és ha
valami halálost isznak, meg nem árt nékik:
betegekre vetik kezeiket, és azok meggyógyulnak.
— MÁRK 16,15. 17–18
Jézus átruházta a nevében lévõ erõt és hatalmat azokra,
„akik hisznek”. Akadnak, akik ezt a szellemi hatalmat prédikátorokra korlátozzák, akiket hatalmasan használ Isten.
Ez az igerész azonban nemcsak az evangélistákról, a pásztorokról vagy más szolgálókról beszél — Krisztus egész
Testérõl beszél: a hívõkrõl.
A hatalom Jézus nevébe van befektetve. Ezzel a hatalommal pedig az Úr Jézus Krisztus földi Gyülekezete van
felruházva. Páran már mertük használni ezt a hatalmat
néha-néha, de tartósan még egyikünk sem maradt meg
ebben úgy, ahogy azt Isten szeretné.
Én teljesen bizonyos vagyok benne, hogy ezekben az
utolsó napokban, mielõtt Jézus visszajön, hívõk hatalmas
tömegei tanulják meg, hogyan éljenek mindazzal, ami már
az övék Jézus nevében — abban a névben, amely minden
név felett való!