És monda nékik: Elmenvén e széles világra, hirdessétek az Evangéliumot minden teremtésnek.
[…] Azokat pedig, akik hisznek, ilyen jelek
követik: az én nevemben… betegekre vetik kezeiket, és azok meggyógyulnak.
— MÁRK 16,15. 17. 18
Álljunk meg és vizsgáljunk meg itt valamit. Mit mondott Jézus, hogy a betegek közül kikre tegyük rá a kezünket? Jézus csak azt mondta: „betegekre” — ez a rendelkezés. Ha Isten lenne a betegség szerzõje — ha Isten sújtaná betegséggel és testi bajokkal az embereket — és ha az
lenne az akarata, hogy bizonyos emberek betegek legyenek,
— akkor ez a kijelentés zavart okozhatna. Mert ebben
Jézus felhatalmazott minket a kézrátételre MINDEN
beteget illetõen: hogy tegyük a kezünket MINDEN betegre. Ha nem Isten lenne az, aki gyógyít, Jézusnak valami
ilyesmit kellett volna mondania: „Tegyétek a kezeteket
azokra, akiket Isten meg akar gyógyítani, és azok meg fognak gyógyulni. Akik számára pedig nem ez Isten akarata —
nem fognak meggyógyulni.”
De ez nem így van! Isten megbízta a Gyülekezetet,
hogy szálljon szembe a betegséggel — ez a rendelkezése!