Életnek kútfeje az igaznak szája…
— PÉLDABESZÉDEK 10,11
Fiunkat és lányunkat közvetlenül a születésük után
karomba fogtam, és azt mondtam: „Uram, köszönöm neked
ezt a gyermeket. Mivel ismerem a Bibliát, tudom, hogy
az én kötelességem, hogy úgy neveljem fel ezt a gyermeket,
hogy ha felnõ, megmaradjon abban, amire tanították.
Tudom, hogy a te Igéd azt mondja: gyermekeinket
az Úr tanítása és intése szerint neveljük, és én ezt fogom
tenni. Tudom, hogy a gyerekeket kétféle módon lehet
nevelni: tanítással, és példamutatással. Ezért az életemmel
jó példát fogok mutatni ennek a gyermeknek.
Azt is tudom, hogy megkaphatjuk azt, amit kimon
dunk, ezért én kimondom most felette: hogy erõs fizikumú
lesz, betegségek és gyengeségek nélkül fog felnõni; világos
és tiszta elméjû lesz; és szellemileg erõs.” Ez így is lett.
Gyermekeink betegségek és gyengeségek nélkül nõttek fel.
Sohasem imádkoztam az üdvösségükért. Sohasem imád
koztam azért, hogy töltekezzenek be a Szent Szellemmel.
Mégis, mindkettõjük nagyon fiatalon üdvösségre jutott és
betöltekezett a Szent Szellemmel.
Szavak határozzák meg, hogy mivé lesznek a gyerme
keink!