ABDIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE, 1 Fejezet

Fejezetek: 1.

Abdiás látása. Így szól az Úr Isten Edomról: Hírt hallottunk az Úrtól! És hírnök küldetett a népekhez: keljetek fel és támadjunk reá haddal!
Jer. 49,14.
Ímé, kicsinynyé tettelek a népek között; felettébb útálatos vagy.
Jer. 49,15.
Szíved kevélysége csalt meg téged, aki szikla-hasadékokban lakozol, kinek lakóhelye magasan van, aki mondja az õ szívében: Ki vonhatna le engem a síkra?!
Jer. 49,16.
Ha oly magasra szállnál is, mint a sas, és ha a csillagok közé raknád is fészkedet: onnan is levonnálak, ezt mondja az Úr.
Jer. 49,16.
Ha tolvajok törnének reád, avagy éjjeli rablók, (hogy elpusztíttattál!), nem annyit lopnának-é, a mennyi elegendõ?! Ha szõlõszedõk jönnének reád, nem hagynának-é gerezdeket?!
Jer. 49,9.
Mennyire kifosztogatták Ézsaut; felkutatták rejtett kincseit!
Jer. 49,10.
A határig ûznek ki összes frigytársaid; megcsalnak, levernek szövetségeseid; kenyeret tõrül vetik alád. Nincsen benne okosság!
Azon a napon, ezt mondja az Úr, nem vesztem-é ki a bölcseket Edomból, és az értelmet Ézsau hegyérõl?!
Jer. 49,7., Jer. 49,8.
És megrémülnek a te vitézeid, oh Témán! hogy kiirtassék mindenki az Ézsau hegyérõl az öldöklés által.
Jer. 49,22.
A Jákób öcséd ellen elkövetett erõszakért szégyen borul reád, és kivágatol mindörökre!
Ezék. 25,7., Ezék. 25,8., Ezék. 25,12., Ezék. 35,5., Ezék. 35,7., Ámós. 1,11.
A mikor vele szembeálltál; a mikor serege idegenek rabjává lett, és idegenek törtek be kapuján és Jeruzsálemre sorsot vetettek: olyan voltál te is, mint bármelyik közülök.
De ne gyönyörködjél öcsédnek napján, az õ szerencsétlenségének napján; és ne örvendj a Júda fiain az õ veszedelmök napján, és ne kérkedjél a szorongattatás napján.
Zsolt. 137,7., Ezék. 25,3., Ezék. 25,6., Ezék. 25,8., Ezék. 26,2.
Ne törj be népem kapuján nyomorúságuk napján; ne gyönyörködjél te is a baján nyomorúsága napján; és ne nyúlj az õ jószágához nyomorúsága napján;
A résre se állj fel menekülõit elveszíteni; és ne áruld el az õ megmaradottait a szorongattatás napján!
Mert közel van az Úrnak napja minden népek ellen. A mint cselekedtél, úgy cselekesznek veled; amit te fizettél, visszaszáll fejedre.
Ezék. 25,12., Ezék. 25,14., Jóel. 1,15.
Mert a mint ti ittatok szent hegyemen, úgy isznak szüntelen az összes népek; bizony isznak és hörpengetnek, és olyanok lesznek, mintha nem lettek volna.
Jer. 25,15., Jer. 25,17., Jóel. 3,1., Jóel. 3,15.
De a Sion hegyén szabadulás lészen, és szentté lészen az és a Jákób háza birtokba veszi az õ örökségét.
Abd. 1,21., Ámós. 9,15., Jóel. 3,5.
És a Jákób háza tûz lészen, és a József háza láng; az Ézsau háza pedig pozdorja; és meggyújtják és megemésztik õket, és nem marad meg senki Ézsau házából, mert az Úr szólott.
Ámós. 9,12.
A déliek örökség szerint bírják az Ézsau hegyét, a síkon lakók pedig a Filiszteusokat. És örökség szerint bírják az Efraim mezõit és Samaria mezõit; Benjámin pedig a Gileádot.
Izráel fiainak ez a számûzött serege azokat, a melyek a Kananeusoké, mind Sarfátig; a jeruzsálemi számûzöttek pedig, akik Szefarádban vannak, elfoglalják majd a déli városokat.
És a Sion hegyére szabadítók mennek fel, hogy megítéljék az Ézsau hegyét; és a Úré lesz akirályság.
Abd. 1,17.