A PRÉDIKÁTOR SALAMON KÖNYVE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12.

Viszont látám én mind a nyomorgatásokat, a melyek a nap alatt történnek, és ímé, nyilván van azoknak, akik nyomorgattatnak, könnyhullatások, és vígasztalójok nincs nékik; és az õket nyomorgatóknak kezekbõl erõszaktételt szenvednek, és vígasztalójuk nincs nékik.
És dicsérém én a megholtakat, akik már meghaltak vala, az élõk felett, akik még élnek;
De mind a kettõnél boldogabbnak azt, aki még nem lett, aki nem látta azt a gonosz dolgot, a mely a nap alatt történik.
És látám én, hogy minden dolgát és minden ügyes cselekedetét az ember az õ felebarátja iránt való irígységbõl rendeli; annakokáért ez is hiábavalóság és lélek-fájdalom!
A bolond egybekapcsolja a kezeit, és megemészti a maga testét.
Péld. 21,25.
Jobb egy teljes marok nyugalommal, mint mind a két maroknak teljessége nagy munkával és lelki gyötrelemmel.
Viszont láték a nap alatt más hiábavalóságot.
Van oly ember, aki egymaga van és nincs vele másik, sem fia, sem atyjafia nincs; mindazáltal nincs vége minden õ fáradságának, és az õ szeme is meg nem elégszik gazdagsággal, hogy azt mondaná: vajjon kinek munkálkodom, hogy az én lelkemet minden jótól megfosztom? Ez is hiábavalóság és gonosz foglalatosság!
Zsolt. 39,7.
Sokkal jobban van dolga a kettõnek, hogynem az egynek; mert azoknak jó jutalmok vala az õ munkájokból.
Mert ha elesnek is, az egyik felemeli a társát. Jaj pedig az egyedülvalónak, ha elesik, és nincsen, aki õt felemelje.
Hogyha együtt feküsznek is ketten, megmelegszenek; az egyedülvaló pedig mimódon melegedhetik meg?
Ha az egyiket megtámadja is valaki, ketten ellene állhatnak annak; és a hármas kötél nem hamar szakad el.
Jobb a szûkölködõ, de bölcs gyermek a vén és bolond királynál, aki nem szenvedi el az intést többé.
Mert az a fogságból is uralkodásra megy, holott ennek országában szegénységben született.
Láttam a nap alatt járó minden élõket a második gyermek mellett; aki amannak helyére lépendõ vala.
És hogy az egész sokaságnak nincs vége, mindazoknak, akiknek õ élén volt; mindazáltal az utánok valók már semmit nem örvendeztek õ benne. Mert ez is hiábavalóság és lelki gyötrelem!