A PRÉDIKÁTOR SALAMON KÖNYVE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12.

1. Õrizd meg lábaidat, mikor az Istennek házához mégy, mert hallgatás végett közeledned jobb, hogynem a bolondok módja szerint áldozatot adni; mert ezek nem tudják, hogy gonoszt cselekesznek.
2. Ne gyorsalkodjál a te száddal, és a te elméd ne siessen valamit szólni Isten elõtt; mert az Isten mennyben van, te pedig e földön, azért a te beszéded kevés legyen;
   Mát. 6,7.
3. Mert álom szokott következni a sok foglalatosságból; és sok beszédbõl bolond beszéd.
   Péld. 10,19.
4. Mikor Istennek fogadást téssz, ne halogasd annak megadását; mert nem gyönyörködik a bolondokban. amit fogadsz, megteljesítsd!
   5 Móz. 23,21., 5 Móz. 23,22.
5. Jobb hogy ne fogadj, hogynem mint fogadj és ne teljesítsd be.
6. Ne engedd a te szádnak, hogy bûnre kötelezze testedet, és ne mondd az angyal elõtt, hogy tévedésbõl esett ez; hogy az Isten a te beszéded miatt fel ne háborodjék, és el ne veszesse a te kezeidnek munkáját.
   2 Móz. 26,20., 2 Móz. 26,21.
7. Mert a sok álomban a hiábavalóság is és a beszéd is sok; hanem az Istent féljed.
8. Ha a szegényeknek nyomoríttatását, és a törvénynek és igazságnak elfordíttatását látod a tartományban: ne csudálkozzál e dolgon; mert egyik felsõrendû vigyáz a másik felsõrendûre, és ezek felett még felsõbbrendûek vannak.
   Ésa. 3,14., Ésa. 3,15.
9. Az ország haszna pedig mindenekfelett a földmívelést kedvelõ király.
10. aki szereti a pénzt, nem telik be pénzzel, és aki szereti a sokaságot nem telik be jövedelemmel. Ez is hiábavalóság.
11. Mikor megszaporodik a jószág, megszaporodnak annak megemésztõi is; mi haszna van azért benne urának, hanem hogy csak reá néz szemeivel?
12. Édes az álom a munkásnak, akár sokat, akár keveset egyék; a gazdagnak pedig bõvölködése nem hagyja õt aludni.
    Préd. 5,10., Jób. 20,22.
13. Van gonosz nyavalya, a melyet láttam a nap alatt: az õ urának veszedelmére tartott gazdagság;
14. Ugyanis az a gazdagság elvész valami szerencsétlen eset miatt, és ha fia született néki, annak kezében nem lesz semmi.
15. A mint kijött az õ anyjának méhébõl, mezítelen megy ismét el, a mint jött vala: és semmit nem vesz el munkájáért, amit kezében elvinne.
    Jób. 1,21., 1 Tim. 6,7., Zsolt. 49,18.
16. Annakokáért ez is gonosz nyavalya, hogy a mint jött, a képen megy el. Mi haszna van néki abban, hogy a szélnek munkálkodott?
17. És hogy az õ teljes életében a setétben evett, sokszori haraggal, keserûséggel és búsulással?
18. Ez azért a jó, a melyet én láttam, hogy szép dolog enni és inni, és jól élni minden õ munkájából, a melylyel fárasztotta magát a nap alatt, az õ élete napjainak száma szerint, a melyeket adott néki az Isten; mert ez az õ része.
    Préd. 5,15., Préd. 3,13.
19. És a mely embernek adott Isten gazdagságot és kincseket, és akinek megengedte, hogy egyék abból és az õ részét elvegye, és örvendezzen az õ munkájának: ez az Istennek ajándéka!
20. Mert nem sokat emlékezik meg az ilyen az õ élete napjainak számáról, mivelhogy az õ szívének örömét az Isten kedveli.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12.