KRÓNIKA I. KÖNYVE, 11 Fejezet

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29.

És gyûlének az Izráeliták mindnyájan Dávidhoz Hebronba mondván: Ímé mi a te csontod és a te tested vagyunk;
2 Sám. 5,1., 2 Sám. 5,5., 2 Sám. 2,1., 2 Sám. 2,4.
Ezelõtt is, még mikor Saul volt akirály, te voltál az, aki az Izráelt ki- és bevezetéd, és ezt mondotta a te Urad Istened néked: Te legelteted az én népemet, az Izráelt, és te leszel vezér az én népemen, az Izráelen.
1 Sám. 16,1., Zsolt. 78,71.
Elmenének azért mindnyájan az Izráel vénei akirályhoz Hebronba, és szövetséget tõn Dávid velök Hebronban az Úr elõtt; és királylyá kenték Dávidot Izráel felett, az Úrnak Sámuel által való beszéde szerint.
1 Sám. 16,13.
Elméne akkor Dávid és az egész Izráel Jeruzsálembe; ez Jebus (ott a Jebuzeusok voltak a föld lakosai).
2 Sám. 5,6., 2 Sám. 5,9., Józs. 15,8.
És mondának Jebus lakói Dávidnak: Ide be nem jössz! De megvevé Dávid a Sion várát; ez a Dávid városa;
Mert ezt megmondotta vala Dávid: aki legelõször egy Jebuzeust levág, elõljáró és vezér legyen. Felméne azért legelõször Joáb, a Séruja fia; és lõn elõljáróvá.
2 Sám. 5,7., 2 Sám. 5,8.
Azután lakék Dávid a várban, azért nevezék azt Dávid városának.
És megépíté Dávid a várost Millótól fogva egészen körül; Joáb pedig megépíté a városnak maradékát.
És folytonosan emelkedék Dávid; mert a Seregek Ura vala õ vele.
Ezek pedig a hõsök elõljárói, akik Dávid mellett valának, akik erõsen forgolódának vele az õ királyságáért egész Izráellel, hogy királylyá válaszszák õt Izráel felett, az Úr beszéde szerint.
1 Sám. 16,1., 1 Sám. 16,12., 1 Sám. 16,13.
Ezek számszerint a hõsök, akik Dávid körül valának: Jásobeám, Hakhmoni fia, a harmincznak elõljárója; ez emelte vala fel az õ kopjáját háromszáz ellen akiket egyszerre megsebesíte.
1 Sám. 23,8., 1 Sám. 23,39., 1 Krón. 12,14.
Ezután Eleázár, az Ahóhita Dódó fia; aki a három hõs közül egy vala.
2 Sám. 23,9., 2 Sám. 23,10., 2 Sám. 23,18.
Õ vala Dáviddal Pasdamimban, a hová összegyûlének a Filiszteusok viadalra. Egy darab föld árpával vala tele, és a nép elmenekült a Filiszteusok elõl.
De õk megállának ott annak a darab földnek a közepén, és megtartották azt, és megverék a Filiszteusokat, és az Úr megszabadítá õket nagy szabadítással.
Továbbá, mikor alámentek hárman a harmincz fõember közül Dávidhoz, a kõsziklához, az Adullám barlangjába; a Filiszteusok pedig tábort járának a Réfaim völgyben.
2 Sám. 23,13.
(Dávid az erõsségben vala akkor, a Filiszteusok hada pedig Bethlehemnél.)
Kivána Dávid vizet, és monda: Óh, ki adhatna nékem innom a Bethlehem kapuja elõtt való forrásnak vizébõl!
2 Sám. 23,15., 2 Sám. 23,17.
Akkor keresztülvágták magokat hárman a Filiszteusok táborán, és vizet merítének a Bethlehem forrásából, mely a kapu elõtt vala és felvivék, és menének Dávidhoz; de Dávid nem akara inni, hanem kitölté azt az Úrnak.
1 Sám. 7,6.
És monda: Távoztassa el tõlem az én Istenem, hogy ezt cselekedném. Avagy e férfiaknak vérét igyam-é meg, akik életöket halálra vetették? Mert õk ezt életök veszedelmével hozták. És semmiképen nem akara inni. Ezt cselekedé a három hõs.
És Abisai, a Joáb testvére vala e háromnak elõljárója; õ ragadott vala dárdát háromszáz ellen, akiket megsebesíte; és õ volt a leghíresebb a három között.
2 Sám. 21,17., 1 Krón. 12,14.
A három közül a kettõnél híresebb vala, azért volt azok elõljárója; de azért egymaga még sem ért föl a hárommal.
2 Sám. 23,19.
Benája, a Jojada fia, vitéz férfiúnak fia Kabséelbõl, aki nagy dolgokat cselekedék; õ ölte meg Moáb két oroszlánját, és õ méne alá a verembe, s ölte meg az oroszlánt, mikor havas idõ volt.
1 Krón. 27,6., 2 Sám. 23,20., 2 Sám. 23,22.
Ugyanez ölé meg az Égyiptombeli férfit, akinek magassága öt sing volt, és oly dárda vala az Égyiptombeli férfiú kezében, mint a szövõ zugoly. Szembeszálla vele egy pálczával, s kiragadá az Égyiptombeli ember kezébõl a dárdát, és saját dárdájával általveré.
Ezeket cselekedte Benája, a Jojada fia, aki híres vala a három hõs között.
Híres vala õ a harmincz között, de azzal a hárommal nem ért fel. És elõljáróvá tevé õt Dávid a tanácsosok között.
1 Krón. 11,12.
A seregnek pedig ezek vitézei: Asael, a Joáb testvére; Elhanán, Dódónak fia, ki Bethlehembeli vala.
2 Sám. 2,18., 2 Sám. 2,23., 2 Sám. 2,24.
Haróritból való Sammót, Pélomból való Héles,
Tékoabeli Hira, Ikkés fia, Anatótbeli Abiézer,
Húsatbeli Sibbékai, Ahóhitbeli Hirai.
Nétofátbeli Maharai, Nétofátbeli Héled, Bahána fia;
1 Krón. 27,15.
Ittai, Ribai fia, a Benjámin fiainak Gibea városából való; Pirátonbeli Benája;
1 Krón. 27,14., Bir. 12,15.
Húrai, a Gaás völgyébõl való; Arbátbeli Abiel;
Baharumbeli Azmávet, Saálbonitbeli Eliáhba;
Józs. 19,32., Józs. 19,42.
Gisonbeli Hásem fiai: Jonathán, Hararitbeli Ságé fia.
Hararitbeli Ahiám, Sákár fia; Elifál, Úr fia,
Mekerátbeli Héfer, Pélonbeli Ahija,
Kármelbõl való Hésró, Naárai, Ezbái fia,
Jóel, Nátán testvére; Mibhár, Géri fia;
Sélek, Ammon nemzetségébõl való; Berótbeli Naárai, Joábnak, aki Séruja fia vala, fegyverhordozója;
2 Sám. 8,16.
Itrébeli Hira, Itrébeli Gáreb,
Hitteus Uriás, Zabád, Ahlai fia;
2 Sám. 11,3., 2 Sám. 11,15., 2 Sám. 11,17.
Hadina, a Rúben nemzetségébõl való Siza fia, ki a Rúbeniták elõljárója vala, és vele harminczan valának.
Hanán, Maaka fia, és Mitnibeli Jósafát,
Asterátbeli Uzzija; Sáma és Jéhiel, Aróerbeli Hótám fiai.
Jidiháel, Simri fia, és az õ testvére, Joha, Tisibeli.
Mihávimbeli Eliel, Jéribai és Jósávia, Elnaám fia, és Jitma, Moáb nemzetségébõl való.
Eliel és Obed és Jaásiel, Mésóbájából valók.