SALAMON ÉNEKEK ÉNEKE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8.

Énekek éneke, mely Salamoné.
Csókoljon meg engem az õ szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
Én. 4,10.
A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
Vonj engemet te uánad, hadd fussunk! Bevitt engem akirály az õ ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, elõszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
Ján. 6,44., 1 Pét. 1,8.
Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szõnyegei.
Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szõlõknek õrizõjévé tettek engem, - a magam szõlõjét nem õriztem.
Mondd meg nékem, te, akit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint aki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jõjj ki a nyájnak nyomdokain, és õrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
Szépek a te orczáid a halántékra való lánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstbõl csinált gyöngyökkel.
Mikor akirály az õ asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tõlem.
Olyan az én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
Mint az Engedi szõlõiben a cziprusfürt, olyan nékem az én szerelmesem.
Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
Én. 4,1., Én. 5,12.
Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörûséges, és a mi nyoszolyánk zöldellõ.
A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.