PÉTER APOSTOLNAK KÖZÖNSÉGES ELSÕ LEVELE, 1 Fejezet

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5.

Péter, Jézus Krisztus apostola, a Pontusban, Galátziában, Kappadóciában, Ázsiában és Bithiniában elszéledt jövevényeknek,
1 Pét. 2,11., Jak. 1,1., Ján. 7,35.
akik ki vannak választva az Atya Isten eleve rendelése szerint, a Lélek megszentelésében, engedelmességre és Jézus Krisztus vérével való meghintésre: kegyelem és békesség adassék néktek bõségesen.
Róm. 8,28., Róm. 8,29., 1 Pét. 1,19., Zsid. 10,22., Zsid. 12,24., Zsid. 9,14.
Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki az õ nagy irgalmassága szerint újonnan szûlt minket élõ reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által,
Eféz. 1,3., Eféz. 2,4., Tit. 3,5., Tit. 3,7., 1 Kor. 15,20.
Romolhatatlan, szeplõtelen és hervadhatatlan örökségre, a mely a mennyekben van fenntartva számunkra,
1 Pét. 5,4., Kol. 1,12., 2 Tim. 4,8.
akiket Isten hatalma õriz hit által az idvességre, a mely készen van, hogy az utolsó idõben nyilvánvalóvá legyen.
Gal. 3,23., Fil. 4,7.
A melyben örvendeztek, noha most kissé, ha meg kell lenni, szomorkodtok különféle kísértések között,
1 Pét. 4,13., 1 Pét. 5,10., 2 Kor. 4,17., Jak. 1,2., Róm. 5,2., Róm. 5,3.
Hogy a ti kipróbált hitetek, a mi sokkal becsesebb a veszendõ, de tûz által kipróbált aranynál, dícséretre, tisztességre és dicsõségre méltónak találtassék a Jézus Krisztus megjelenésekor;
Péld. 17,3., 1 Pét. 4,13., Tit. 2,13.
akit, noha nem láttatok, szerettek; akiben, noha most nem látjátok, de hisztek benne, kibeszélhetetlen és dicsõült örömmel örvendeztek:
Ján. 20,29., 2 Kor. 5,7., Ésa. 35,10.
Elérvén hitetek czélját, a lélek idvességét.
Róm. 6,22., Zsid. 10,39.
A mely idvesség felõl tudakozódtak és nyomozódtak a próféták, akik az irántatok való kegyelem felõl jövendöltek:
Mát. 13,17., Mát. 13,18., Luk. 10,24.
Nyomozódván, hogy mely vagy milyen idõre jelenté azt ki a Krisztusnak õ bennök levõ Lelke, aki eleve bizonyságot tett a Krisztus szenvedéseirõl és az azok után való dicsõségrõl.
Dán. 9,2., Dán. 9,23., Dán. 12,8., Dán. 12,9., 2 Pét. 1,21., Jel. 19,10., Fil. 2,7., Fil. 2,9.
akiknek megjelentetett, hogy nem magoknak, hanem nékünk szolgáltak azokkal, a melyeket most hirdetnek néktek azok, akik prédikálták néktek az EVANGÉLIUMot az egekbõl küldött Szent Lélek által; a mikbe angyalok vágyakoznak betekinteni.
Csel. 2,30., Csel. 2,31., Csel. 3,18., Csel. 10,43., Zsid. 2,4., Eféz. 3,9., Eféz. 3,10., 1 Pét. 5,4., Kol. 1,12., 2 Tim. 4,8.
Annakokáért felövezvén elmétek derekait, mint józanok, tökéletesen reménykedjetek abban a kegyelemben, a melyet a Jézus Krisztus hoz néktek, mikor megjelen.
Eféz. 6,14., Eféz. 5,8., Zsid. 6,18., 2 Tim. 1,9., 2 Tim. 1,10., Jak. 1,25.
Mint engedelmes gyermekek ne szabjátok magatokat a ti elõbbi kívánságaitokhoz, a melyek tudatlanságotok alatt voltak bennetek;
1 Pét. 4,3., Róm. 12,2., Eféz. 4,17.
Hanem a miképen szent az, aki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben;
1 Pét. 2,9., Gal. 1,6., 2 Kor. 7,1.
Mert meg van írva: Szentek legyetek, mert én szent vagyok.
3 Móz. 11,44., 3 Móz. 19,2.
És ha Atyának hívjátok õt, aki személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint, félelemmel töltsétek a ti jövevénységtek idejét:
Gal. 4,6., Róm. 2,6., Róm. 2,11., Zsid. 12,28.
Tudván, hogy nem veszendõ holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekbõl;
1 Kor. 6,20., 1 Kor. 7,23., 1 Pét. 4,3.
Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplõtlen bárányén, a Krisztusén:
Zsid. 9,14., 1 Kor. 5,7.
aki eleve el volt ugyan rendelve, a világ megalapítása elõtt, megjelent pedig az idõk végén ti érettetek,
Jel. 13,8., Eféz. 3,9., 2 Tim. 1,9., 2 Tim. 1,10., Róm. 16,25., Róm. 16,26., Eféz. 1,4.
akik õ általa hisztek Istenben, aki feltámasztotta õt a halálból és dicsõséget adott néki; hogy a ti hitetek reménység is legyen Istenben.
1 Pét. 1,11., Csel. 3,15., Csel. 13,5., Csel. 30,31., Róm. 4,5.
Lelketeket az igazság iránt való engedelmességben képmutatás nélkül való atyafiúi szeretetre tisztítván meg a Lélek által, egymást tiszta szívbõl buzgón szeressétek;
1 Pét. 1,2., Jak. 4,8., 2 Pét. 1,7., 1 Ján. 3,18., 1 Tim. 1,5.
Mint akik újonnan születtetek nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek ígéje által, a mely él és megmarad örökké.
1 Pét. 1,3., Ján. 1,12., Ján. 1,13., Ján. 3,3., Jak. 1,18., Zsid. 4,12.
Mert minden test olyan, mint a fû, és az embernek minden dicsõsége olyan, mint a fû virága. Megszárad a fû, és virága elhull:
Ésa. 40,6., Ésa. 40,8., Jak. 10,11.
De az Úr beszéde megmarad örökké. Ez pedig az a beszéd, a mely néktek hirdettetett.
Zsolt. 119,89., Zsolt. 119,90., Róm. 10,8.