A ZSIDÓKHOZ ÍRT LEVÉL, 10 Fejezet

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13.

Minthogy a törvényben a jövendõ jóknak árnyéka, nem maga a dolgok képe van meg, ennélfogva azokkal az áldozatokkal, a melyeket esztendõnként szzünetlenül visznek, sohasem képes tökéletességre juttatni az odajárulókat;
Kol. 2,17., Gal. 3,24.
Különben megszûnt volna az áldozás, mivelhogy az egyszer megtisztult áldozók többé semminemû bûntudattal nem bírtak volna.
De azok esztendõnként bûnre emlékeztetnek.
3 Móz. 16,21.
Mert lehetetlen, hogy a bikák és bakok vére eltörölje a bûnöket.
Azért a világba bejövetelekor így szól: Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nékem,
Zsolt. 40,7., Zsolt. 40,9.
Égõ és bûnért való áldozatokat nem kedveltél.
Akkor mondám: Ímé itt vagyok, (a könyv fejezetében írva vagyon rólam), hogy cselekedjem óh Isten a te akaratodat.
Ján. 4,34., Ján. 10,17.
Fentebb mondván, hogy áldozatot és ajándékot és égõ, meg bûnért való áldozatokat nem akartál, sem nem kedveltél a melyeket a törvény szerint visznek,
Ekkor ezt mondotta: Ímé itt vagyok, hogy cselekedjem a te akaratodat. Eltörli az elsõt, hogy meghagyja a másodikat,
A mely akarattal szenteltettünk meg egyszer s mindenkorra, a Jézus Krisztus testének megáldozása által.
Zsid. 9,14., Zsid. 9,28.
És minden pap naponként szolgálatban áll és gyakorta viszi ugyanazokat az áldozatokat, a melyek sohasem képesek eltörölni a bûnöket.
Õ azonban, egy áldozattal áldozván a bûnökért, mindörökre ûle az Istennek jobbjára,
Várván ímmár, míg lábainak zsámolyául vettetnek az õ ellenségei.
1 Kor. 15,25., 1 Kor. 15,26.
Mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket.
Bizonyságot tesz pedig errõl mi nékünk a Szent Lélekk is, mert minekutána elõre mondotta:
Ez az a szövetség, melyet kötök velök ama napok után, mondja az Úr: Adom az én törvényemet az õ szíveikbe, és az õ elméjökbe írom be azokat,
Jer. 31,31., Jer. 31,33.
Azután így szól: És az õ bûneikrõl és álnokságaikról többé meg nem emlékezem.
A hol pedig bûnök bocsánata vagyon, ott nincs többé bûnért való áldozat.
Mivelhogy azért atyámfiai bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vére által,
Ján. 14,6.
Azon az úton, a melyet õ szentelt nékünk új és élõ út gyanánt, a kárpit, azaz az õ teste által,
És lévén nagy papunk az Isten háza felett:
Zsid. 3,6., Zsid. 4,14.
Járuljunk hozzá igaz szívvel, hitnek teljességével, mint akiknek szívök tiszta a gonosz lelkiismerettõl,
Zsid. 4,16.
És testök meg van mosva tiszta vízzel; tartsuk meg a reménységnek vallását tántoríthatatlanul, mert hû az, aki ígéretet tett,
És ügyeljünk egymásra, a szeretetre és jó cselekedetekre való felbuzdulás végett,
El nem hagyván a magunk gyülekezetét, a miképen szokásuk némelyeknek, hanem intvén egymást annyival inkább, mivel látjátok, hogy ama nap közelget.
2 Pét. 3,10., 2 Pét. 3,12.
Mert ha szándékosan vétkezünk, az igazság megismerésére való eljutás után, akkor többé nincs bûnökért való áldozat,
Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a a tûznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülõket.
Mát. 25,41.
aki megveti a Mózes törvényét, két vagy három tanubizonyságra irgalom nélkül meghal;
3 Móz. 20,10., 5 Móz. 17,6.
Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, aki az Isten Fiát megtapodja, és a szövetségnek vérét, melylyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelemnek Lelkét bántalmazza?
Mert ismerjük azt, aki így szólt: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr. És ismét: Az Úr megítéli az õ népét.
5 Móz. 32,35.
Rettenetes dolog az élõ Istennek kezébe esni.
Zsid. 12,29.
Emlékezzetek pedig vissza a régebbi napokra, a melyekben, minekutána megvilágosíttattatok, sok szenvedésteljes küzdelmet állottatok ki,
Midõn egyfelõl gyalázásokkal és nyomorgattatásokkal nyilvánosság elé hurczoltak titeket, másfelõl társai lettetek azoknak, akik így jártak.
Mert a foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását örömmel fogadtátok, tudván, hogy néktek jobb és maradandó vagyonotok van a mennyekben.
Mát. 5,12.
Ne dobjátok el hát bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van.
Mát. 10,32.
Mert békességes tûrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az ígéretet.
1 Pét. 1,6., 1 Pét. 1,7., Jak. 5,7., Jak. 5,11.
Mert még vajmi kevés idõ, és aki eljövendõ, eljõ és nem késik.
1 Pét. 1,7., 2 Pét. 3,9.
Az igaz pedig hitbõl él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem.
Hab. 2,4., Péld. 3,32.
De mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk.
Márk. 16,16.