PÁL APOSTOLNAK AZ EFÉZUSBELIEKHEZ ÍRT LEVELE, 4 Fejezet

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6.

Kérlek azért titeket én, ki fogoly vagyok az Úrban, hogy járjatok úgy, mint illik elhívatásotokhoz, melylyel elhívattatok.
Eféz. 3,1., Fil. 1,27., Fil. 1,13., Kol. 1,10., Gal. 5,21., Gal. 5,22.
Teljes alázatossággal és szelídséggel, hosszútûréssel, elszenvedvén egymást szeretetben,
Gal. 6,2., Mát. 11,29., Kol. 3,12., Róm. 15,1., 1 Kor. 13,4.
Igyekezvén megtartani a Lélek egységét a békességnek kötelében.
Eféz. 2,22., Fil. 2,1., 2 Kor. 13,13., Ján. 17,21.
Egy a test és egy a Lélek, miképen elhívatástoknak egy reménységében hívattatok el is;
Eféz. 2,16., Eféz. 2,18., Róm. 12,5., 1 Kor. 12,13., Kol. 3,15.
Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség;
1 Kor. 8,6.
Egy az Isten és mindeneknek Atyja, aki mindeneknek felette van és mindenek által és mindnyájatokban munkálkodik.
1 Kor. 15,24., 1 Kor. 15,28., Róm. 8,9., Róm. 8,15., Gal. 3,26., Eféz. 1,23., Eféz. 2,22., Róm. 11,36., 1 Kor. 12,6.
Mindenikünknek pedig adatott a kegyelem a Krisztustól osztott ajándéknak mértéke szerint.
Róm. 12,3., Róm. 12,6.
Ezokáért mondja az Írás: Fölmenvén a magasságba foglyokat vitt fogva, és adott ajándékokat az embereknek.
Zsolt. 68,19., Luk. 1,78., 1 Kor. 15,25., 1 Kor. 15,26., Csel. 2,33.
(Az pedig, hogy fölment, mit jelentene mást, mint hogy elõbb le is szállott a föld alsóbb részeire?
Ján. 3,13., Fil. 2,8., Fil. 2,10., Mát. 12,40.
aki leszállott vala, ugyanaz, aki fel is ment, feljebb minden egeknél, hogy mindeneket betöltsön.)
Eféz. 4,8., Zsid. 7,26., 1 Kor. 15,28., Eféz. 1,23.
És Õ adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangyélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul:
1 Kor. 12,28., Csel. 11,27., Csel. 11,28., Csel. 21,8., Csel. 20,28., Ján. 21,15., 1 Pét. 5,1., 1 Pét. 5,2., 1 Tim. 3,2.
A szentek tökéletesbbítése czéljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére:
Róm. 12,5., Kol. 1,24., 2 Kor. 13,9.
Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az Õ megismerésének egységére, érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedõ kornak mértékére:
Eféz. 3,19., Róm. 3,22., Gal. 2,16., Fil. 3,9., Fil. 3,10., 1 Kor. 13,11., Róm. 8,10.
Hogy többé ne legyünk gyermekek, kiket ide s tova hány a hab és hajt a tanításnak akármi szele, az embereknek álnoksága által, a tévelygés ravaszságához való csalárdság által;
1 Kor. 14,20., Zsid. 13,9., Csel. 20,29., Csel. 20,30.
Hanem az igazságot követvén szeretetben, mindenestõl fogva nevekedjünk Abban, aki a fej, a Krisztusban;
Eféz. 1,22., Eféz. 3,18., 1 Kor. 12,12., 1 Kor. 12,27.
akibõl az egész test, szép renddel egyberakatván és egybeszerkesztetvén az Õ segedelmének minden kapcsaival, minden egyes tagnak mértéke szerint való munkássággal teljesíti a testnek nevekedését a maga fölépítésére szeretetben.
Róm. 12,5., Kol. 2,19.
Ezt mondom annakokáért és bizonyságot teszek az Úrban, hogy ti többé ne járjatok úgy, mint egyéb pogányok is járnak az õ elméjöknek hiábavalóságában,
Eféz. 2,3., Róm. 1,21., 1 Pét. 4,3., 2 Pét. 2,18.
Kik értelmökben meghomályosodtak, elidegenültek az isteni élettõl a tudatlanság miatt, mely az õ szívök keménysége miatt van bennök;
Róm. 8,2.
Kik erkölcsi érzés nélkül, önmagukat a bujálkodásra adták, minden tisztátalanságnak nagy nyereséggel való cselekedésére.
Róm. 1,24.
Ti pedig nem így tanultátok a Krisztust;
Ha ugyan Õt megértettétek és Õ benne megtaníttattatok, úgy a mint az igazság a Jézusban:
Hogy levetkezzétek ama régi élet szerint való ó embert, mely meg van romolva a csalárdság kívánságai miatt;
Eféz. 2,1., Eféz. 2,2., Róm. 6,6., Róm. 6,13., Róm. 6,12., Róm. 6,14., Gal. 3,27., 2 Kor. 11,3., Zsid. 3,13.
Megújuljatok pedig a ti elméteknek lelke szerint,
Eféz. 4,17., Róm. 12,2., Róm. 7,23., Gal. 5,16., Gal. 5,18.
És felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben.
Eféz. 4,22., Kol. 3,10., 1 Móz. 1,27.
Azért levetvén a hazugságot, szóljatok igazságot, kiki az õ felebarátjával: mert egymásnak tagjai vagyunk.
Eféz. 4,12., Eféz. 4,16., Zak. 8,16., Róm. 12,5.
Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek: a nap le ne menjen a ti haragotokon;
Mát. 5,22., 5 Móz. 24,13., 5 Móz. 24,15.
Se pedig az ördögnek ne adjatok helyet.
Eféz. 6,11., Eféz. 6,13., 1 Pét. 5,8., 1 Pét. 5,9., Jak. 4,7., 2 Kor. 2,10., 2 Kor. 2,11.
aki oroz vala, többé ne orozzon; hanem inkább munkálkodjék, cselekedvén az õ kezeivel azt, a mi jó, hogy legyen mit adnia a szûkölködõnek.
Csel. 20,34.
Semmi rothadt beszéd a ti szátokból ki ne származzék, hanem csak a mely hasznos a szükséges építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak.
Mát. 12,36., Mát. 12,37., Kol. 3,16., Kol. 3,17., 2 Tim. 2,14.
És meg ne szomorítsátok az Istennek ama Szent Lelkét, aki által megpecsételtettetek a teljes váltságnak napjára.
Eféz. 1,13., Róm. 5,5., Róm. 8,16., Róm. 8,23.
Minden mérgesség és fölgerjedés és harag és lárma és káromkodás kivettessék közületek minden gonoszsággal együtt;
Mát. 15,19., Kol. 3,8., Kol. 3,9.
Legyetek pedig egymáshoz jóságosak, irgalmasok, megengedvén egymásnak, miképen az Isten is a Krisztusban megengedett néktek.
Kol. 3,12., Kol. 3,13., Mát. 6,12., Mát. 6,14., Mát. 6,15., Mát. 18,21., Mát. 18,35., 2 Kor. 5,18., 2 Kor. 5,19.