PÉTER APOSTOLNAK KÖZÖNSÉGES ELSÕ LEVELE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5.

Minthogy azért Krisztus testileg szenvedett, fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal, hogy aki testileg szenved, megszûnik a bûntõl,
1 Pét. 3,18., 1 Pét. 2,21., 1 Pét. 2,24., Zsid. 12,10., Zsid. 12,11.
Hogy többé ne embereknek kívánságai, hanem Isten akarata szerint éljétek a testben hátralevõ idõt.
Róm. 6,6., Róm. 6,7., Róm. 6,22., 2 Kor. 5,15., 2 Kor. 7,1., Gal. 2,20., 1 Ján. 2,16., 1 Ján. 2,17.
Mert elég nékünk, hogy életünk elfolyt idejében pogányok akaratát cselekedtük, járván feslettségekben, kívánságokban, részegségekben, dobzódásokban, ivásokban és undok bálványimádásokban.
Eféz. 4,17., Eféz. 4,18., Tit. 3,3., Róm. 1,28., Róm. 1,29.
A mi miatt csudálkoznak, hogy nem futtok velök együtt akicsapongásnak ugyanabba az áradatába, szitkozódván.
Csel. 17,20.
akik számot adnak majd annak, aki készen van megítélni élõket és holtakat.
2 Tim. 4,1., Csel. 10,42.
Mert azért hirdettetett az EVANGÉLIUM a holtaknak is, hogy megítéltessenek emberek szerint testben, de éljenek Isten szerint lélekben.
1 Pét. 3,19., Róm. 6,11., 1 Kor. 5,5.
A vége pedig mindennek közel van. Annakokáért legyetek mértékletesek és józanok, hogy imádkozhassatok.
Jak. 5,8., Jak. 5,9., 1 Kor. 10,11., 1 Ján. 2,18., 2 Pét. 3,10., 2 Pét. 3,11.
Mindenek elõtt pedig legyetek hajlandók az egymás iránti szeretetre; mert a szeretet sok vétket elfedez.
1 Pét. 1,22., Kol. 3,14., Zsid. 13,1., Jak. 5,20.
Legyetek egymáshoz vendégszeretõk, zúgolódás nélkül.
1 Pét. 2,13., Zsid. 13,2., Fil. 2,14.
Kiki amint kegyelmi ajándékot kapott, úgy sáfárkodjatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai;
Róm. 12,6., Róm. 12,7., 2 Kor. 8,14., Mát. 25,14., Mát. 25,15.
Ha valaki szól, mintegy Isten ígéit szólja: ha valaki szolgál, mintegy azzal az erõvel szolgáljon, a melyet Isten ád: hogy mindenben dícsõíttessék a Jézus Krisztus által, akinek dicsõség és hatalom örökkön-örökké. Ámen.
2 Kor. 2,17., 2 Kor. 3,5., 2 Kor. 3,6., Kol. 3,17., 2 Pét. 3,18., Róm. 16,27.
Szeretteim, ne rémüljetek meg attól a tûztõl, a mely próbáltatás végett támadt köztetek, mintha valami rémületes dolog történnék veletek;
Ésa. 48,10., Jak. 1,2., Jak. 1,3.
Sõt, a mennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az õ dicsõségének megjelenésekor is vígadozva örvendezhessetek.
2 Kor. 1,7., Róm. 8,17.
Boldogok vagytok, ha Krisztus nevéért gyaláznak titeket; mert megnyugszik rajtatok a dicsõségnek és az Istennek Lelke, Amit amazok káromolnak ugyan, de ti dicsõítitek azt.
1 Pét. 3,14., Mát. 5,10., Mát. 5,11., Ésa. 11,2., Jak. 2,7., 1 Tim. 6,1.
Mert senki se szenvedjen közületek mint gyilkos, vagy tolvaj, vagy gonosztévõ, vagy mint más dolgába avatkozó:
1 Pét. 2,20.
Ha pedig mint keresztyén szenved, ne szégyelje, sõt dicsõítse azért az Istent.
Csel. 11,26., Csel. 5,41., Ján. 21,19.
Mert itt az ideje, hogy elkezdõdjék az ítélet az Istennek házán: ha pedig elõször mi rajtunk kezdõdik, mi lesz azoknak a végök, akik nem engedelmeskednek az Isten EVANGÉLIUMának?
Jer. 25,29., Ezék. 9,6., 2 Thess. 1,5., 2 Thess. 1,8.
És ha az igaz is alig tartatik meg, hová lesz az istentelen és bûnös?
Luk. 23,31., Péld. 11,31., Jer. 49,12.
Annakokáért akik az Isten akaratából szenvednek is, ajánlják néki lelköket mint hû teremtõnek, jót cselekedvén.
1 Pét. 3,17., Jak. 1,12., Jak. 5,13., Luk. 23,46.