PÁL APOSTOLNAK A RÓMABELIEKHEZ ÍRT LEVELE, 8 Fejezet

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16.

Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint.
Gal. 3,13., Gal. 5,24., Róm. 7,22.
Mert a Jézus Krisztusban való élet lelkének törvénye megszabadított engem a bûn és a halál törvényétõl.
Mert a mi a törvénynek lehetetlen vala, mivelhogy erõtlen vala a test miatt, az Isten az õ Fiát elbocsátván bûn testének hasonlatosságában és a bûnért, kárhoztatá a bûnt a testben.
2 Kor. 5,21.
Hogy a törvénynek igazsága beteljesüljön bennünk, kik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint.
5 Móz. 27,26.
Mert a test szerint valók a test dolgaira gondolnak; a Lélek szerint valók pedig a Lélek dolgaira.
Mert a testnek gondolata halál; a Lélek gondolata pedig élet és békesség.
Gal. 6,8.
Mert a test gondolata ellenségeskedés Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, mert nem is teheti.
Jak. 4,4.
akik pedig testben vannak, nem lehetnek kedvesek Isten elõtt.
De ti nem vagytok testben, hanem lélekben, ha ugyan az Isten Lelke lakik bennetek. akiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé.
1 Kor. 3,16.
Hogyha pedig Krisztus ti bennetek van, jóllehet a test holt a bûn miatt, a lélek ellenben élet az igazságért.
De ha Annak a Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halálból, ugyanaz, aki feltámasztotta a Krisztus Jézust a halálból, megeleveníti a ti halandó testeiteket is az õ ti bennetek lakozó Lelke által.
Csel. 2,24., 1 Kor. 15,51., 1 Kor. 15,54.
Annakokáért atyámfiai, nem vagyunk adósok a testnek, hogy test szerint éljünk:
Gal. 5,24., Róm. 6,7., Róm. 6,18.
Mert, ha test szerint éltek, meghaltok; de ha a test cselekedeteit a lélekkel megöldökölitek, éltek.
Gal. 5,19., Gal. 5,21.
Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.
Mert nem kaptátok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám!
2 Tim. 1,7., Gal. 4,5., Gal. 4,6.
Ez a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.
Eféz. 1,13., Eféz. 1,14.
Ha pedig gyermekek, örökösök is; örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak; ha ugyan vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt is dicsõüljünk meg.
Tit. 3,7., Jel. 3,21.
Mert azt tartom, hogy a miket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsõséghez, mely nékünk megjelentetik.
2 Kor. 4,17.
Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.
1 Ján. 3,2.
Mert a teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, nem önként, hanem azért, aki az alá vetette.
1 Móz. 3,17., 1 Móz. 3,18.
Azzal a reménységgel, hogy maga a teremtett világ is megszabadul a rothadandóság rabságától az Isten fiai dicsõségének szabadságára.
Luk. 21,28.
Mert tudjuk, hogy az egész teremtett világ egyetemben fohászkodik és nyög mind idáig.
Nemcsak ez pedig, hanem magok a Lélek zsengéjének birtokosai, mi magunk is fohászkodunk magunkban, várván a fiúságot, a mi testünknek megváltását.
2 Kor. 5,2., 2 Kor. 5,4.
Mert reménységben tartattunk meg; a reménység pedig, ha láttatik, nem reménység; mert Amit lát valaki, miért reményli is azt?
Ha pedig, Amit nem látunk, azt reméljük, békességes tûréssel várjuk.
Hasonlatosképen pedig a Lélek is segítségére van a mi erõtelenségünknek. Mert azt, Amit kérnünk kell, a mint kellene, nem tudjuk; de maga a Lélek esedezik mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.
Zak. 12,10.
aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint esedezik a szentekért.
Zsolt. 7,10.
Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javokra van, mint akik az õ végzése szerint hivatalosak.
Mert akiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy azok az õ Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek, hogy õ legyen elsõszülött sok atyafi között.
Eféz. 1,5., Eféz. 1,11., Kol. 1,18.
akiket pedig eleve elrendelt, azokat el is hívta; és akiket elhívott, azokat meg is igazította; akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsõítette.
Mit mondunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?
aki az õ tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem õt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk?
Ján. 3,16.
Kicsoda vádolja az Isten választottait? Isten az, aki megigazít;
Ésa. 50,8., Ésa. 50,9.
Kicsoda az, aki kárhoztat? Krisztus az, aki meghalt, sõt aki fel is támadott, aki az Isten jobbján van, aki esedezik is érettünk:
Zsid. 1,3., Zsid. 7,25.
Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétõl? nyomorúság vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhség, vagy meztelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver-é?
Csel. 20,24.
A mint megvan írva, hogy: Te éretted gyilkoltatunk minden napon; olybá tekintenek mint vágó juhokat.
Zsolt. 44,23.
De mindezekben felettébb diadalmaskodunk, Az által, aki minket szeretett,
Fil. 4,13.
Mert meg vagyok gyõzõdve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendõk,
Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétõl, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban.