KRÓNIKA II. KÖNYVE, 2 Fejezet

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36.

Elvégezé Salamon magában, hogy az Úr nevének házat építene, és magának királyi palotát.
És rendele Salamon hetvenezer férfit teherhordásra, nyolczvanezer férfit favágásra a hegyen; háromezerhatszáz felügyelõt azokhoz.
És külde Salamon a tírusbeli Hirám királyhoz, mondván: A mint az én atyámmal, Dáviddal cselekedtél, akinek küldöttél czédrusfákat, hogy építene magának házat, melyben laknék;
1 Krón. 14,1.
Úgy én az én Uram Istenem nevének akarok házat építeni, hogy néki szenteljem, és abban füstölõ szerekkel jó illatot gerjeszszek, hogy folytonosan szent kenyerek álljanak elõtte, s minden reggel és este égõáldozatot áldozzak szombatnapokon, és új holdnak napjain, és az Úrnak a mi Istenünknek szentelt ünnepeken, melyeket örökké kell cselekedniök az Izráelitáknak.
2 Móz. 30,34., 2 Móz. 30,36., 2 Móz. 29,38., 2 Móz. 29,43., 3 Móz. 23,2., 3 Móz. 23,44.
A ház pedig, a melyet építeni szándékozom, igen nagy lesz, mert a mi Istenünk nagyobb minden isteneknél.
1 Krón. 22,5.
De kinek volna annyi ereje, hogy néki házat csinálhatna? Az ég és az egeknek egei õt be nem foghatják, s ki vagyok én is, hogy néki házat csinálhassak? hanem hogy csak jóillatot tegyenek abban õ elõtte.
2 Krón. 6,18.
Most azért küldj hozzám tudós mesterembert, aki tudjon készíteni aranyból, ezüstbõl, rézbõl, vasból, bíborból, karmazsinból és kék bíborból; aki tudjon metszéseket metszeni az én mesterembereimmel együtt, akik Júdában és Jeruzsálemben vannak, akiket az én atyám, Dávid szerzett.
1 Krón. 22,15.
Annakfelette küldj czédrusfákat, fenyõfákat és ébenfákat a Libánusról, mert tudom, hogy a te szolgáid tudják vágni a Libánusnak fáit; és ímé az én szolgáim is a te szolgáiddal lesznek.
Hogy készítsenek nékem sok fát, mert a ház, a melyet építek, nagy és csudálatos lészen.
2 Krón. 3,3., 2 Krón. 3,17., 2 Krón. 4,1., 2 Krón. 4,22.
És ímé a munkásoknak, a favágóknak, a te szolgáidnak adok húszezer véka cséplett búzát és húszezer véka árpát, húszezer báth bort és húszezer báth olajat.
1 Kir. 5,7., 1 Kir. 5,11.
Felele pedig Hírám, a Tírus királya levélben, melyet külde Salamonnak: Mivelhogy az Úr szerette az õ népét, azért adott téged nékik királyul.
Ismét monda Hírám: Áldott az Úr, az Izráel Istene, aki mind a mennyet, mind a földet teremtette; aki ilyen bölcs, tudós, okos és értelmes fiat adott volt Dávid királynak, aki mind az Úrnak házat, mind magának királyi palotát akar építeni.
Ímé küldöttem azért bölcs, tudós és értelmes férfit, aki az én atyámé, Húrámé volt;
A Dán nemzetségének leányai közül való asszony fiát (és az õ atyja Tírus városából való), aki tud készíteni aranyból, ezüstbõl, rézbõl, vasból, kövekbõl, fákból, bíborból, kék bíborból, lenbõl és karmazsinból és mindenféle metszést metszeni és minden remekmûvet elkészíteni, a melyekkel megbízatik, a te tudós mesterembereiddel és az én uramnak, Dávid királynak, a te atyádnak tudós mestereivel egyben.
2 Móz. 31,2., 2 Móz. 31,7.
Azért most, a mely búzát, árpát, olajat és bort igért az én uram, küldje el az õ szolgáinak;
2 Krón. 2,10.
Mi pedig a Libánuson vágunk fát, a mennyire néked szükséged lesz, és elviszszük azokat szálakon a tengeren Joppéhoz, és te onnét vitessed Jeruzsálembe.
Csel. 10,32.
Megszámláltata azért Salamon minden idegen férfit az Izráel földén, az õ atyjának, Dávidnak megszámláltatása után és találtatának százötvenháromezerhatszázan.
1 Kir. 5,13., 1 Kir. 5,15., 1 Krón. 22,2.
És választa azok közül hetvenezer teherhordót, favágásra pedig a hegyen nyolczvanezeret; pallérokul, akik a népet szorgalmaztatnák, rendele háromezerhatszázat.
1 Kir. 5,15., 1 Kir. 5,16.