KRÓNIKA II. KÖNYVE, 33 Fejezet

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36.

Tizenkét esztendõs vala Manasse, mikor uralkodni kezdett, és ötvenöt esztendeig uralkodott Jeruzsálemben.
2 Kir. 21,1., 2 Kir. 21,7.
És gonoszul cselekedék az Úr szemei elõtt a pogányok útálatosságai szerint, akiket az Úr az Izráel fiai elõl kiûzött vala.
Mert a magaslatokat ismét megépíté, a melyeket Ezékiás az õ atyja azelõtt elrontott vala, és oltárokat emele Baálnak, Aserákat is plántála, és tisztelé az ég minden seregeit, és szolgála azoknak.
2 Krón. 30,14., 5 Móz. 16,21.
Sõt az Úr házában is építe oltárokat, a melyrõl az Úr azt mondotta volt: Jeruzsálemben lészen az én nevem örökké.
2 Kir. 21,4., 2 Krón. 7,12., 2 Krón. 7,16.
És építe oltárokat az ég minden seregeinek, az Úr házának mindkét pitvariban.
És fiait átvitte a tûzön a Hinnom fiának völgyében; és az idõnek forgására ügyelt, jövendõmondásokat, varázslásokat és szemfényvesztéseket ûzött, ördöngösöket és jövendõmondókat szerzett, és sok gonoszságot cselekedett az Úr szemei elõtt, hogy õt haragra indítaná.
2 Krón. 28,3., 3 Móz. 19,31.
A faragott bálványt, a melyet csináltatott vala, az Úr házában állítá fel, a melyrõl azt mondá az Isten Dávidnak, és az õ fiának, Salamonnak: E házban és Jeruzsálemben, a melyet választottam az Izráel minden nemzetségei közül, helyheztetem az én nevemet mindörökké;
1 Kir. 9,3., 1 Kir. 6,13., Zsolt. 132,13.
És nem ûzöm ki az Izráelt e földrõl, melyet adtam volt a ti atyáitoknak; de csak úgy, ha õk is mind megtartándják, a melyeket nékik Mózes által parancsoltam, minden törvényt, rendeléseket és ítéleteket;
2 Sám. 7,10., 5 Móz. 28,1., 5 Móz. 28,15., 5 Móz. 28,26.
De Manasse elcsábítá Júdát és Jeruzsálem lakóit, hogy még gonoszabbul cselekedjenek, mint a pogányok, akiket az Úr kigyomlált volt az Izráel fiai elõl.
És noha megszólította az Úr Manassét és az õ népét; de nem figyelmezének reá.
2 Kir. 21,11., 2 Kir. 21,15.
Reájok hozá azért az Úr az Assiriabeli király seregének vezéreit, akik Manassét megfogták és vasba vervén megkötözék õt két lánczczal, és Babilóniába vivék.
2 Kir. 20,18., 5 Móz. 28,36., 2 Sám. 7,14.
Mikor pedig nagy nyomorúságban volna, fohászkodék az Úrhoz az õ Istenéhez, és teljesen megalázta magát az õ atyáinak Istene elõtt.
2 Krón. 6,37., 2 Krón. 6,39.
És könyörögvén hozzá megkegyelmeze néki, és meghallgatván könyörgését, visszahozá õt Jeruzsálembe, az õ országába. Akkor ismeré meg Manasse, hogy az Úr az igaz Isten.
2 Krón. 7,13., 2 Krón. 7,14., 3 Móz. 26,40., 3 Móz. 26,42.
Ezek után a Dávid városának külsõ kõfalát felépíté Gihontól napnyugat felé a völgyben, a halkapu bemeneteléig; Ofelt is körülvéteté magas kerítéssel, és Júdának minden megerõsített városaiba seregvezéreket helyeze.
És eltávolítá az idegen isteneket és a bálványt az Úr házából, és minden oltárt, a melyet az Úr házának hegyén és Jeruzsálemben emeltetett, kihányatá azokat a városon kivül.
2 Krón. 33,4., 2 Krón. 33,5., 2 Krón. 30,14.
És megépíté az Úr oltárát, és áldozék rajta hálaadó és dicsõítõ áldozatokkal, és megparancsolá Júdának, hogy szolgáljanak az Úrnak, Izráel Istenének.
Mindazáltal még akkor a nép áldozik vala a magaslatokon; de csak az Úrnak, az õ Istenének.
5 Móz. 12,5., 5 Móz. 12,8., 3 Móz. 17,3., 3 Móz. 17,4.
Manassénak pedig többi dolgai, Istenéhez való könyörgése, a próféták intése, akik az Úrnak, Izráel Istenének nevében szólanának néki, ímé meg vannak írva az Izráel királyainak dolgai között.
2 Kir. 21,2., 2 Kir. 21,18.
Az õ könyörgése pedig, és hogy az Isten mint kegyelmezett volt meg néki, s az õ minden bûne és vétke; és a helyek, a melyeken magaslatokat épített volt, s Aserákat és bálványokat állított fel, minekelõtte megalázta volna magát: ímé meg vannak írva a Hózai beszédei között.
És meghala Manasse az õ atyáival, és eltemeték õt az õ házában; és uralkodék Amon, az õ fia helyette.
2 Kir. 21,18.
Huszonkét esztendõs vala Amon, mikor uralkodni kezdett, és két esztendeig uralkodék Jeruzsálemben.
2 Kir. 21,19., 2 Kir. 21,25.
És gonoszul cselekedék az Úr szemei elõtt, miként az õ atyja Manasse cselekedett volt, mert áldozék Amon mindama bálványoknak, a melyeket az õ atyja Manasse csináltatott, és azoknak szolgál vala.
Meg sem alázá magát az Úr elõtt, mint az õ atyja Manasse megalázta magát; hanem még sokasítá Amon a bûnt.
Pártot ütének pedig az õ szolgái õ ellene, és õt saját házában megölék.
A föld népe pedig levágá mindazokat, akik Amon király ellen pártot ütének, és királylyá tevé a föld népe Jósiást az õ fiát helyette.