JÓB KÖNYVE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42.

1. Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:
2. Az Istennek használ-é az ember? Sõt önmagának használ az okos!
3. Gyönyörûségére van-é az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-é, hogy feddhetetlenül jársz?
4. A te isteni félelmedért fedd-é téged, és azért perel-é veled?
5. Avagy nem sok-é a te gonoszságod, és nem véghetetlen-é a te hamisságod?
   Jób. 7,21.
6. Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted.
7. Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezõtõl megtagadtad a kenyeret.
   Jób. 31,19., Mát. 25,42., Mát. 25,45.
8. aki hatalmas volt, azé vala az ország, és aki nagytekintélyû volt, az lakik vala rajta.
9. Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, és az árváknak karjai eltörettek.
   Jób. 31,17., Jób. 31,18., Jób. 31,21.
10. Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés;
11. Avagy a setétség, hogy ne láthass, és a vizek árja, a mely elborít!
    Zsolt. 18,17., Zsolt. 69,15.
12. Hát nem olyan magas-é Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak!
13. És mégis azt mondod: Mit tud az Isten; megítélheti-é, a mi a homály mögött van?
14. Sûrû felhõk leplezik el õt és nem lát, és az ég körületén jár.
15. Az õsvilág ösvényét követed-é, a melyen az álnok emberek jártak;
    1 Móz. 6,5., 1 Móz. 6,7.
16. akik idõnap elõtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!
17. akik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tõlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható?
    Jób. 21,14.
18. Õ pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tõlem.
19. Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja õket:
    Zsolt. 107,42.
20. Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az õ maradékjokat tûz emészti meg!
    Zsolt. 37,17., Zsolt. 18,20.
21. Bízd csak azért magadat õ reá és légy békességben: ezekbõl jó származik reád.
22. Végy csak oktatást az õ szájából, és vésd szívedbe az õ beszédeit!
    Zsolt. 119,72.
23. Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, és az álnokságot távol ûzöd a te sátorodtól.
24. Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat:
25. És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd.
26. Bizony akkor a Mindenhatóban gyönyörködöl, és a te arczodat Istenhez emeled.
27. Hozzá könyörögsz és meghallgat téged, és lefizeted fogadásaidat.
28. Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik.
    Zsolt. 37,6., Zsolt. 92,11.
29. Hogyha megaláznak, felmagasztalásnak mondod azt, és õ az alázatost megtartja.
    Péld. 29,23.
30. Megszabadítja a nem ártatlant is, és pedig a te kezeidnek tisztaságáért szabadul meg az.
    Jer. 5,1.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42.