NEHÉMIÁS KÖNYVE, 9 Fejezet

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13.

Azután ugyanezen hónak huszonnegyedik napján egybegyûlének Izráel fiai és bõjtölének, gyászba öltözvén és port hintvén fejökre.
1 Sám. 4,12., 2 Sám. 1,2., 2 Sám. 23,19., Jób. 2,12., Jóel. 1,8., Nehem. 8,9., Nehem. 8,12.
És elválának az Izráel magvából valók minden idegenektõl, és elõállván, vallást tõnek az õ bûneikrõl és atyáik hamisságáról.
És megállának a helyökön, és olvasának az Úrnak, az õ Istenöknek törvénye könyvébõl a nap negyedrésze alatt, negyedrésze alatt pedig vallást tõnek és leborulának az Úr elõtt, az õ Istenök elõtt.
És felálla a Léviták emelvényére Jésua, Báni, Kadmiel, Sebánia, Bunni, Serébia, Báni és Kenáni és kiáltának nagy felszóval az Úrhoz, az õ Istenökhöz.
Nehem. 3,17., Nehem. 7,43., Nehem. 10,14., Nehem. 10,11., Nehem. 12,8., Ezsdr. 2,40., Ezsdr. 3,9.
És mondának a Léviták, Jésua, Kadmiel, Báni, Hasabnéja, Serébia, Hódija, Sebánia, Petáhia: Nosza áldjátok az Urat, a ti Isteneteket öröktõl fogva mindörökké; és áldják a te dicsõséges nevedet, mely magasabb minden áldásnál és dícséretnél!
Nehem. 7,43., Nehem. 10,4., Nehem. 10,10., Ezsdr. 10,23., 1 Krón. 16,36., Zsolt. 41,14., Zsolt. 90,2.
Te vagy egyedül az Úr! Te teremtetted az eget, az egeknek egeit és minden seregöket, a földet és mindent a mi rajta van, a tengereket minden bennök valókkal együtt; és te adsz életet mindnyájoknak, és az égnek serege elõtted borul le.
5 Móz. 10,14., 1 Kir. 8,27., Zsolt. 148,2., Zsolt. 103,21., Dán. 7,10., Ésa. 40,26., Zsid. 1,14.
Te vagy az Úr, az Isten, aki választottad Ábrahámot és kihozád õt a Káldeusoknak Úr nevû városából, és nevezéd õt Ábrahámnak.
1 Móz. 11,31., 1 Móz. 12,1., 1 Móz. 15,7., 1 Móz. 17,5.
És találád az õ szívét hûnek te elõtted és szerzél vele szövetséget, hogy adod a Kananeusok, Hitteusok, Emoreusok, Perizeusok, Jebuzeusok, Girgázeusok földét, hogy adod az õ magvának; és megteljesítéd beszédeidet, mert igaz vagy te!
1 Móz. 17,5., 1 Móz. 15,18., 1 Móz. 15,21., 1 Móz. 22,12., 1 Móz. 22,18., 5 Móz. 7,1., 5 Móz. 32,4., 2 Móz. 3,8.
Megtekintéd annakfelette a mi atyáinknak Égyiptomban való nyomorúságát, és az õ kiáltásukat meghallád a Veres tengernél,
2 Móz. 3,7., 2 Móz. 14,10., 2 Móz. 15,4.
És tevél jeleket és csodákat a Faraón és minden szolgáin és földének egész népén, mert tudtad, hogy kevélyen cselekedtek a te néped ellen; és szerzél magadnak nevet, mint e mai napság is van.
2 Móz. 7,10., 2 Móz. 18,11., 5 Móz. 6,22., Jer. 44,22., Ésa. 63,12., Ésa. 63,14.
És a tengert kétfelé választád õ elõttök és szárazon menének át a tenger közepén; üldözõiket pedig mélységbe borítád, mint követ a vizekbe.
2 Móz. 14,21., 2 Móz. 14,28., 2 Móz. 15,19., 2 Móz. 5,10., Ésa. 43,16.
És felhõnek oszlopában vezetéd õket nappal s tûznek oszlopában éjjel, hogy megvilágítsd nékik az utat, melyen menjenek.
2 Móz. 13,21., 4 Móz. 14,14., Zsolt. 78,14., Zsolt. 78,53.
És a Sinai hegyre leszállál, s szólál velök az égbõl, s adál nékik helyes végzéseket, igaz törvényeket, jó rendeléseket és parancsolatokat.
2 Móz. 19,18., 2 Móz. 19,20., 2 Móz. 20,1., 5 Móz. 4,36., Zsolt. 119,39., Zsolt. 119,43., Zsolt. 119,86., Zsolt. 119,142., Zsolt. 19,9.
A te szent szombatodat is megjelentéd nékik, és parancsolatokat, rendeléseket és törvényt parancsolál nékik szolgád, Mózes által.
2 Móz. 16,23., 2 Móz. 20,8., 2 Móz. 31,17.
És kenyeret az égbõl adál nékik éhségökben, és vizet a kõsziklából hozál ki nékik szomjúságokban; és mondád nékik, hogy menjenek be és bírják a földet, melyre nézve fölemelted kezedet, hogy nékik adod.
2 Móz. 16,4., 2 Móz. 17,6., 4 Móz. 14,30., 4 Móz. 20,8., 5 Móz. 9,15., 5 Móz. 11,31., Zsolt. 105,40.
Õk pedig, a mi atyáink, felfuvalkodának, és megkeményíték nyakukat és nem hallgaták parancsolataidat;
Nehem. 9,17., Nehem. 9,29., 2 Móz. 32,9., 2 Móz. 33,3., 2 Móz. 34,9., 5 Móz. 9,6., 5 Móz. 9,13.
És vonakodának engedelmeskedni, és meg nem emlékezének a te csudatételeidrõl, a melyeket velök cselekedtél, hanem megkeményíték nyakukat, és arra adák fejöket, hogy visszatérnek rabságukba az õ makacskodásukban; de te bûnbocsánatnak Istene vagy, könyörülõ és irgalmas, hosszútûrõ és nagy kegyelmességû, és el nem hagytad õket.
Zsolt. 130,4., Ezsdr. 9,9., 5 Móz. 1,30., 5 Móz. 1,32., 4 Móz. 14,4., 2 Móz. 34,6., Dán. 9,9., Jóel. 2,13.
Sõt még borjúképet is csinálának magoknak, és ezt mondják: Ez a te Istened, aki kihozott téged Égyiptomból, és nagy bosszúsággal illettek téged;
2 Móz. 32,1., 2 Móz. 32,6.
És te nagy irgalmasságodban nem hagyád el õket a pusztában; a felhõnek oszlopa nem távozék el felõlök nappal, hogy vezérlené õket az úton, és a tûznek oszlopa éjjel, hogy világítana nékik az úton, melyen menének.
4 Móz. 14,14., 2 Móz. 13,22., 2 Móz. 40,36., 2 Móz. 40,38., Nehem. 9,12.
És a te jó lelkedet adád nékik, hogy õket oktatná; és mannádat nem vonád meg szájoktól, s vizet adál nékik szomjúságokban.
Zsolt. 143,10., 4 Móz. 11,6., 4 Móz. 11,9., 4 Móz. 11,17., 4 Móz. 11,25., 4 Móz. 20,2., 4 Móz. 20,8., Józs. 5,12.
És negyven esztendeig tápláltad õket a pusztában, fogyatkozásuk nem vala, ruháik el nem nyûttenek és lábaik meg nem dagadának.
5 Móz. 2,7., 5 Móz. 8,4., 5 Móz. 29,5.
Adál annakfelette nékik országokat és népeket, és elosztád ezeket határok szerint és õk elfoglalák Sihón földét és Hesbon királyának földét, és Ógnak, Básán királyának földét.
5 Móz. 1,4., 5 Móz. 3,4., 4 Móz. 21,21., 4 Móz. 21,35.
Fiaikat pedig megsokasítád, mint az ég csillagait, és bevivéd õket a földre, mely felõl megmondád atyáiknak, hogy bemennek arra, hogy bírják azt.
5 Móz. 1,10., 5 Móz. 7,12., 1 Móz. 22,17., 4 Móz. 26,1., Józs. 1,11., 2 Sám. 24,9.
És bemenének a fiak és elfoglalák a földet, és megalázád elõttök a földnek lakóit, a Kananeusokat, kezökbe adád õket, mind királyaikat, mind a föld népeit, hogy cselekedjenek velök kedvök szerint.
Nehem. 9,37., 5 Móz. 9,6., Bir. 4,23., 2 Krón. 28,19.
És megvevének erõs városokat és kövér földet, s elfoglalának minden jóval teljes házakat, kõbõl vágott kutakat, szõlõs és olajfás kerteket és sok gyümölcsfát, s evének és megelégedének és meghízának, sgyönyörködének a te nagy jóvoltodban.
Józs. 8,1., 4 Móz. 13,20., 5 Móz. 6,11., 5 Móz. 32,15., Jer. 5,28.
Makacskodának pedig és pártot ütének ellened, és veték törvényedet hátuk mögé; prófétáidat is meggyilkolák, akik bizonyságot tõnek ellenök, hogy õket te hozzád térítenék, és nagy bosszúsággal illettek téged.
Nehem. 9,18., Ezék. 20,8., Ezék. 23,35., 1 Kir. 14,9., 1 Kir. 18,4., 1 Kir. 18,13., 1 Kir. 19,10., Mát. 5,12., Mát. 23,29., Luk. 11,47., Luk. 13,33., 1 Thess. 2,15.
Annakokáért adád õket nyomorgatóik kezébe és megnyomorgaták õket; de nyomorúságok idején hozzád kiáltának, és te az égbõl meghallgatád és nagy irgalmasságod szerint adál nékik szabadítókat, és megszabadíták õket nyomorgatóik kezébõl.
Bir. 2,6., Bir. 2,23., Bir. 3,9., Bir. 3,15., Bir. 4,6., Bir. 4,24., Bir. 6,12.
És mikor megnyugodtak vala, ismét gonoszt cselekvének elõtted, és te átadád õket ellenségeik kezébe, akik uralkodának rajtok; s midõn ismét hozzád kiáltának, te az égbõl meghallgatád és megszabadítád õket irgalmasságod szerint sokszor.
Bir. 3,11., Bir. 3,30., Bir. 5,31., Bir. 8,28., Bir. 2,19.
És bizonyságot tevél ellenök, hogy visszatérítsd õket törvényedhez; de õk felfuvalkodának s nem hallgaták parancsolatidat, és végzéseid ellen vétkezének, melyeket ha valaki megtart, él azok által; és makacskodva hátat fordítának, s nyakukat megkeményíték és nem engedelmeskedének.
Nehem. 9,26., 3 Móz. 18,5., Ezék. 20,11., Zak. 7,11., Hós. 4,11.
És mégis meghosszabbítád felettök kegyelmedet sok esztendõkön át, s bizonyságot tevél ellenök lelkeddel, prófétáid által, de nem figyelmezének; annakokáért adád õket a föld népeinek kezébe.
Nehem. 9,32., Ezsdr. 9,1., 2 Krón. 24,19., 2 Krón. 34,15., 2 Krón. 34,16., Jer. 35,15., Jer. 31,3., Zsolt. 36,11., Zsolt. 106,40.
De nagy irgalmasságod szerint meg nem emésztéd õket, sem el nem hagyád õket, mert te könyörülõ és irgalmas Isten vagy.
Jer. 5,18., Jer. 46,28., Jer. 5,10., Ezék. 20,17.
Most annakokáért, oh mi Istenünk, nagy, erõs és rettenetes Isten, aki megõrized a szövetséget és irgalmasságot, ne legyen kicsiny elõtted mindaz a nyomorúság, a mely utolért minket, királyainkat, fejedelmeinket, papjainkat, prófétáinkat, atyáinkat és egész népedet, Assiriakirályainak napjaitól fogva mind e mai napig.
Nehem. 1,5., 5 Móz. 10,17., 5 Móz. 32,18.
Hiszen te igaz vagy mindenekben, valamelyek reánk jövének; mert te igazságot mûveltél, mi pedig hamisságot cselekvénk!
Nehem. 9,8., Ezsdr. 9,15., Dán. 9,5., Dán. 9,8., 5 Móz. 32,4.
Hiszen a mi királyaink, fejedelmeink, papjaink és atyáink nem cselekedték törvényedet és nem figyelmeztek parancsolataidra és bizonyságtételeidre, melyek által bizonyságot tettél õ ellenök;
Nehem. 9,26., Nehem. 9,29., Jer. 11,7.
És õk az õ országokban s a te nagy jóvoltodban, melylyel megáldád õket, s a széles és kövér földön, melyet nékik adál, nem akartak szolgáid lenni; és nem tértek meg gonosz cselekedeteikbõl.
Jer. 31,12., Jer. 31,14., 2 Móz. 3,8.
És ímé mi most szolgák vagyunk azon a földön, melyet a mi atyáinknak adál, hogy ennék annak gyümölcsét és javát, ímé mi szolgák vagyunk azon;
Ezsdr. 9,9.
És termését bõven hozza akirályoknak, akiket fölibünk helyezél a mi bûneinkért, s testeinken uralkodnak és barmainkon az õ kedvök szerint; és mi nagy nyomorúságban vagyunk!
Ezsdr. 4,13.
És mindemellett mi erõs kötést szerzénk és azt aláírtuk, melyet megpecsételének a mi fejedelmeink, Lévitáink és papjaink.
Jer. 32,10., Jer. 32,14.